Magyarország és Törökország esetében gazdasági és politikai együttműködésről is lehet beszélni. Utóbbi vetülete megfigyelhető volt különböző formákban az elmúlt hónapokban, különösen, amikor Magyarország kiállt Törökország mellett a szíriai beavatkozást illetően, valamint a szerdai találkozón is elhangzott, hogy Magyarország pragmatikus érdekei miatt támogatja Törökországot abban, hogy megmaradjon meg egy olyan államnak, amely a területén tartja a menekülteket, továbbá megakadályozza, hogy nagy számba menjenek Törökországba is, ami alapvetően nemcsak magyar, hanem európai érdek is – magyarázta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, megjegyezve, Európában,
Magyarországon kívül mára már más állam nem nagyon maradt, amely ennyire látványosan kiáll a török politika mellett.
Ám azt látni kell, hogy a különböző balkáni tagok, Románia, Bulgária, illetve más közép-európai államok igyekeznek jó viszonyra törekedni Törökországgal, legfeljebb nem ennyire szembetűnően. Például tradicionális Törökország-szövetségesnek számít Nagy-Britannia is, más kérdés, hogy a brexit miatt ez a jövőben változhat – tette hozzá a szakértő. Vagyis
nincs egyedül Törökország,
jellemezően a kisebb, keleti államok megértőbbek, illetve támogatóbban lépnek föl vele szemben. Sokat romlott azonban az ország imázsa, és Közép- és Nyugat-Európa államaiban – Németország, Ausztria, Hollandia, részben Franciaország – meglehetősen kritikus álláspontot vettek föl vele szemben rengeteg szempontból.
Sokkal átpolitizáltabb lett a helyzet, mint amennyire 10-15 évvel ezelőtt volt
– tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
Mindezek ellenére a szakember úgy látja, érdemes jó viszonyban lenni Törökországgal, kiindulva abból, hogy egy gazdasági nagyhatalomról van szó, miközben politikailag is középhatalomnak számít, és itt Magyarország elhelyezkedése is számít. A magyar kormány pedig minden bizonnyal nézi, hogy költséghaszon szempontjából, az említett gesztusok milyen problémákat okozhatnak az országnak, valamint mennyi haszonnal járhatnak, tette hozzá Egeresi Zoltán.
Ezek gazdaságilag és politikailag a későbbiekben meghozhatják a gyümölcsüket, elég arra gondolni, hogy a szerdai találkozó után szó esett arról, hogy a Mol azerbajdzsáni befektetései után meginduló gázszállításban, amely Törökország területén keresztül fog majd haladni, a török hatóságok mennyire lesznek konstruktívak.
"Sok esetben a jövőt árazzuk, és majd amit a magyar gazdasági elit ki tud hozni a következő években, azt lehet majd bemutatni egyfajta nyereségként"
– emelte ki.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bár úgy tűnik, Magyarország nagyon látványosan beállt Törökország mögé, sok nagyhatalom, más országok is ugyanúgy üzletelnek velük, még akkor is, ha külpolitikai, diplomáciai fronton vannak pengeváltások.
A magyar cél, hogy a magyar cégek egy-egy ilyen gesztus után könnyebben jelenjenek meg a török piacon, és hogy a török cégek is szívesen jöjjenek ide befektetni.