Véget ért a hagyományos viharjelzési szezon a hazai tavakon. A katasztrófavédelem fényjelző rendszere - az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján - április 1-től október 31-ig figyelmeztet a veszélyre a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál.
A meteorológiai szolgálat honlapján azt írja, hogy az idei szezonban
a viharjelzéseket a sokéves átlagához képest jóval rövidebb ideig kellett fenntartani.
A viharjelzéseket összesítve 2005 óta a legalacsonyabb értékek születtek mind a Balatonnál, mind a Velencei-tónál. Ez a szezonátlagnál jellemzően legalább 350 órával kevesebb fenntartást jelentett. A frontátvonulások és a tartósan szeles időszakok inkább a tavaszi hónapokat jellemezték. Így az április és a május lett a két legszelesebb hónap. Nyáron a zivataros időjárás miatt magas jelzéskiadási szám keletkezett, ugyanakkor a viharjelzések fenntartási ideje jellemzően rövid volt. Különösen vonatkozik ez a másodfokú viharjelzésekre, ami mindössze 40 és 90 óra közötti tiltó időszakot jelentett havonta.
Gyengébb volt a szél, kevesebb az erős vihar
Az átlagosnál gyengébben szeles szezonban öt erős vihar érte el a Balatont. Májusban három, júliusban és augusztusban egy-egy napon érte el, vagy haladta meg a szélsebesség a 90 km/h-t.
A legnagyobb szelet a május 12-13-i vihar okozta a Balatonnál, amikor tartósan fújt 75-80 km/h feletti sebességű szél és erőssége több helyen elérte a 90 km/h-t is.
A szélmaximum 102,2 km/h lett, amit Balatonmáriánál mért az automata.
A nyári legerősebb viharok már zivatarokkal hozhatók kapcsolatba. Július 27-én egy kánikulai napot követően, a Balatonon nyugat felől végigvonuló zivatarok Fonyódon okozták a legnagyobb szelet. A kiadós csapadék mellett 90 km/h-ig erősödött a szél. Augusztus 14-én pedig Balatonőszöd térségében érte el a szélsebesség (95 km/h) az erős viharos kategóriát.