Legyen szó gáz, vagy szilárd tüzelésű fűtőberendezésről, a szakemberek a készülékek évenkénti ellenőrzésére hívják fel a figyelmet. Így előbbieket gázkészülékkarbantartó szakemberrel, míg utóbbit, valamint a gázkéményeket pedig kéményseprőkkel, fogalmazott Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, aki szerint ennek elmulasztása tragédiához, akár szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet.
Egyrészt, a nyílt égésterű berendezések úgynevezett atmoszferikus égővel vannak ellátva, amely a helyiségben lévő levegőt, illetve oxigént használja föl égéshez. Ezek használata közben rengeteg pór és az emberi szem számára nem látható piszokréteg rakódhat le a tüzelőberendezésekben, tökéletlen égést produkálva – magyarázta a szakember az InfoRádiónak. Ennek ismert mellékterméke pedig a szén-monoxid. Másik tipikus eset, folytatta Vámos Csaba, amikor nincs biztosítva a megfelelő levegőutánpótlás, vagyis effektíve az égéshez szükséges, folyamatosan oxigénutánpótlás nem történik meg, amitől ugyancsak tökéletlen égés jön létre. Ebben a két esetben a leggyakoribb a szén-monoxid-visszaáramlás és -mérgezés, hívta föl a figyelmet.
Minden tüzelőberendezés, de nyílt égésterű esetén különösképp javasolt megfelelő szén-monoxid-érzékelő telepítése. A szén-monoxid-érzékelők piacfelügyeletét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el, honlapjukon elérhető a szén-monoxid-érzékelők pozitív, illetve negatív listája.