Óbuda 2015-ben fogadta el a kerület környezetvédelmi stratégiáját képező környezetvédelmi fenntarthatósági programját, aminek a része a Guckler Károly Környezetvédelmi Program is – ismertette Bús Balázs polgármester az InfoRádiónak nyilatkozva. (Guckler Károly erdőmester a 19. század végén, a 20. század elején kiemelkedően fontos szerepet játszott a budai hegyek erdősítésében és természeti értékeinek megőrzésében.)
Az óbudai önkormányzat 2017-ben, a Guckler Károly program keretében hagyott jóvá egy fásítási stratégiát, amely értelmében 2026-ig, tíz év alatt 10 ezer fát ültetnek a III. kerületben – az elmúlt évben mintegy hatezer fát ültettek - jegyezte meg a kerület első embere.
Az önkormányzat fásítási stratégiája a kerület két bányaterületét is érinti, ahol megpróbálkoznak az erdőtelepítéssel.
Konkrét döntés most a Testvérhegyi lejtő által közrefogott mintegy 36,6 hektáros bányaterület fásításáról született. Miután a fásítás, a terület méretéből, élőhelyi sajátosságaiból és használati módjából fakadóan tájépítészeti tervezést igénylő feladat, ezért együttműködési megállapodást kötöttek a Szent István Egyetem Tájépítészeti Karával.
A két bánya területét az 1970-es évek közepén rekultiválták, részben szakszerű, részben pedig szakszerűtlen növénytelepítés történt, ezért is izgalmas lehet a területek újragondolása és a kerület környezetvédelmi programjába való bevonása.
A Testvérhegyi lejtő által közrefogott sáv jelenleg több funkcióval is bír: megtalálható egy mountain bike ügyességi pálya, a környékbeliek kutyasétáltatásra, a Hármashatár-hegyről siklóernyőzők pedig leszállóterületként használják, de tájfutóversenynek is adott már otthont. Tehát
összetett feladatnak ígérkezik a terület újragondolása és hasznosítása,
a legfőbb azonban, hogy minél nagyobb zöld telepítést tudjanak végrehajtani. Előzetes becslések szerint egyébként 3-6 ezer fa elültetésére lesz lehetőség.
A környezet és a táj mindenkié
Fekete Albert, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának dékánja szintén nagyszerű szakmai kihívásnak nevezte a projektet, annál is inkább, hogy a kollégák mellett diplomázás előtt álló mesterszakos fiatalok is közreműködnek a tervezésben. A dékán az eróziós folyamatok megakadályozása, valamint a környezeti értéknövekedés végett tartja kiemelt fontosságúnak a fatelepítést és erdősítést.
A Szent István Egyetem Tájépítészeti Kara az óbudai mellett számos más budapesti és vidéki önkormányzattal is együttműködik, aminek lényeges társadalmi célja és vonzata is van, hiszen a tájépítészet, az önkormányzati munkához hasonlóan, egy közösségi tevékenység – tette hozzá Fekete Albert. "A környezet és a táj mindenkié, nem magunknak dolgozunk, hanem a tájat használóknak. És nagyon fontos – emelte ki –, hogy minél nagyobb társadalmi kontextusban történjenek a munkák, és tudjanak a tájépítészekről az emberek."