Hetente 5 gramm, azaz egy bankkártyányi műanyagot ehetünk meg – mutatta ki nemrég a Newcastle Egyetem kutatása. A műanyagszemcsék a sörtől a csapvízig szinte mindenhol felbukkannak. A magyar ivóvíz mikroműanyag-tartalmára vonatkozóan nincs adat, ezért Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléssel próbálta kideríteni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is azt közölte, hogy nincsenek ilyen méréseik.
A Magyar Víziközmű Szövetség pontos mérési módszer híján szintén nem rendelkezik ilyen adatokkal, de a főtitkára szerint
a magyar csapvízbe nem kerülhet se műanyag, se más szennyeződés.
"Magyarországon 96 százalékban mélységi, felszín alatti vizeket használunk. Ezeknek a forrásoknak a nagy része ráadásul védett vízbázis. Ahogyan más sem, így a mikroműanyag sem tud oda lejutni" - hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozva Nagy Edit.
Knisz Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi karának tudományos munkatársa szerint azonban a szennyezők a felszín alatti vizekbe is leszivároghatnak. "Valóban sokkal kevésbé érintettek a felszín alatti vizek, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy megtalálhatók ott is a szennyeződések. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ivóvízben a tisztítás során ezeknek a viszonylag alacsony koncentrációban megtalálható szennyezőknek a mennyisége tovább csökken. Ezért az ivóvízbe valóban nagyon-nagyon alacsony mennyiségben juthatnak be" - tette hozzá.
Knisz Judit hangsúlyozta, a csapvíz az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer Magyarországon. Azt is hozzátette: a palackozott italokból bizonyítottan sokkal több mikroműanyag kerül az emberi szervezetbe.
Állatkísérletek szerint a részecskék bélproblémákat okozhatnak.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének friss jelentése szerint azonban az ivóvízben található mikroműanyagok egyelőre nem tűnnek veszélyesnek az emberi egészségre.