A Palkovics László vezette Innovációs Minisztérium az elmúlt hetekben elkészítette a kutatóintézeti rendszer teljes átalakításának tervezetét. Ebben többek között szerepel, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézetek az államhoz kerülnek, és ingyenes használatba kerül a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyon.
Palkovics László innovációs miniszter korábban azt mondta: "határozott szándéka a kormánynak", hogy kivegye az MTA alól a kutatóintézeti hálózatot. A kormány célja, hogy a minőség növelése és a jó finanszírozhatóság érdekében ez a tudományos közösség nagy mértékű kontroll alá kerüljön – fogalmazott Palkovics László. A miniszter azt is hozzátette: már júniusban módosítja az akadémiai törvényt a Parlament.
A Magyar Tudományos Akadémia a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után jegyzéket adott át az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Ebben megerősíti a legutóbbi akadémiai közgyűlés álláspontját: a kutatóhálózat maradjon az MTA-nál, a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az Akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek álláspontjuk szerint az Alaptörvénybe ütköznek.
A kutatóintézetekkel kapcsolatos törvény ellen hirdetett tiltakozó menet délután kettőre hirdették meg a gyülekezőt a Fővám téri Corvinus Egyetemhez, innen vonultak az MTA-épülethez, érintve "a kormány tudományosság elleni intézkedéseinek stációit", így az ELTE Bölcsészettudományi kart és a CEU-t.
Az Index tudósítása szerint a tömegben ott volt a Momentum Fekete-Győr András vezetésével, a DK Gréczy Zsolttal, látni lehetett Párbeszéd-zászlót is, valamint az MSZP-s Kunhalmi Ágnest is, mellette Pálinkás Józsefet, volt MTA-elnök és volt Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnököt.
Táblákkal és kitűzőkkel a kutatás szabadságát követelték. A beszédekben Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja például azt mondta: "Nem tűrjük, hogy kormányhivatalnokok döntsenek kutatásokról, kutatói munkáról. Ilyen a világon sehol sincs, egyetlen demokratikus államban sem".
Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, elnökségének tagja az Akadémia előtt felszólalva "szürreális vonásokban bővelkedő törvénytervezetnek" nevezte a Palkovics-tervezetet.
Lovász László üzenete
Az MTA épülete előtt a testület elnökének, Lovász Lászlónak a levelét is felolvasták a szervezők. "Nem szabad szem elől téveszteni a fő célt, azt, hogy az intézethálózat kutatói itthon, politikai nyomástól mentesen, a nemzetközi normáknak megfelelő témaválasztási szabadságban, előre tervezhető anyagi alapokon tudják folytatni kutatásaikat" - szögezte le Lovász László.
"Az elmúlt egy esztendő az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia egyik legnehezebb éve volt" - fogalmazott üzenetében Lovász László. Az akadémia elnöke aláhúzta: bízik abban, hogy az akadémikusok, a legkiválóbb fiatal kutatókból álló "Lendületesek", az akadémiai dolgozók, a teljes magyar kutatói közösség túlnyomó többsége, valamint a magyar tudomány ügye iránt elkötelezett magyar és külföldi támogatók által megfogalmazott érveket nem csak meghallgatják, hanem meg is fontolják a döntéshozók.
A demonstráción részt vett Vékás Lajos, az MTA alelnöke is, valamint a kulturális élet több képviselője is támogatásáról biztosította az MTA dolgozóit.