A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a visegrádi négyek mezőnyében szinte minden, az egészségügyet leíró mutatót tekintve az utolsó helyen állunk. A kiadvány az OECD, az Eurostat és a KSH statisztikáira támaszkodva értékeli az elmúlt 15-20 évben zajló változásokat, ezt a Népszava ismerteti.
A dokumentum szerint az átlagos magyarnak a születéskor várható élettartama az elmúlt 17 évben négy és fél évvel nőtt, de még ezzel együtt is öt évvel rövidebb életre számíthat, mint az EU-s átlag, és a V4-ek között is a legkevesebbre.
A 15 évesnél idősebbek 59 százalékának van orvos által diagnosztizált krónikus betegsége.
- Harmadukat magasvérnyomással,
- ötödüket derék- vagy hátfájással,
- csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek.
- Minden nyolcadik allergiával, magas koleszterinszinttel, valamint nyakfájdalommal jár orvoshoz.
- Minden nyolcadikat, illetve kilencediket pedig szívritmus zavarral vagy cukorbetegséggel kezelnek.
A halálozási statisztikákban a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket és az öngyilkosságokat illetően is itthon a legrosszabb a helyzet.
Az állam 2016-ban 2003-hoz viszonyítva reálértékben mintegy 13 százalékkal költött kevesebbet az egészségügyre, míg a magánkiadások 6 százalékkal nőttek.
Az átlagos magyar évente 55 ezer forintot költött egészségügyre. A lakosság az ellátások harmadát fizeti zsebből.
Ezzel a V4-ek országai közül a magyarok járulnak hozzá a legtöbbel az egészségügyi szolgáltatások költségeihez.