A Kúria a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétesnek minősítette és ezért elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t aláírásgyűjtő tevékenység miatt.
A döntéssel szemben a FIDESZ-KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy a Kúria úgy hozott döntést, hogy nem biztosította számukra a nyilatkozattétel lehetőségét, illetve a döntés nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezve egyben önkényesen korlátozta is e jog gyakorlását.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, észszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés. Döntésével a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását.
Az Alkotmánybíróság emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanis nem volt biztosítva, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg.