Kedden jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely pontosítja a már korábban bejelentett emlékhely megépítésének a körülményeit. Miután nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, ezért több hivatalos engedély és procedúra nélkül alakíthatják ki a Kossuth Lajos térre nyíló Alkotmány utcában.
Két háztömbnyi, 100 méter hosszúságú, négy méter szélességű létesítmény lesz. A koncepció lényege, hogy a talajszintről négy méteres mélységig rámpa vezet, és az így kialakult oldalfalra vésik fel az 1913-as összeírás szerinti 12 ezer magyar település nevét. A létesítményben egy örökmécsest is elhelyeznek – nyilatkozta korábban az InfoRádiónak Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője.
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kialakítását tehát jelentősen megkönnyítették.
Nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, nem kell országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezést kérni, nem kell kikérni a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleményét, nem kell közterület-alakítási tervet készíteni és alkalmazni, nem kell építészeti-műszaki tervpályázati eljárást lefolytatni, illetve nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel összefüggő rendelkezéseket. Ezen kívül, bár csak részlegesen, de engedély nélkül belebonthatnak az Agrárminisztérium épületébe.
A beruházásra – melynek a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára, 2020. június 4-ére kell készen lennie – 5 080 000 000 forintot biztosított a kormány. A földalatti emlékhely tervezői az Építészfórum információja szerint Zimay Balázs, a tájépítész tervező pedig Mohácsi Sándor.