Elutasította az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panaszt, amely arra irányult, hogy a testület állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg ezeket a döntéseket – írja az Index. Az érdemi alkotmányossági vizsgálatot tartalmazó határozat kimondja, hogy „a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható.”
Sőt, végső esetben – ha a szülő a gyermeket súlyosan veszélyezteti és megtagadja a hatóságokkal történő együttműködést – a gyermeket ki is emelhetik a családból.
A nevelési jog elvonása azonban csak ideiglenes lehet, tette hozzá a testület teljes ülése által egyhangúlag elfogadott határozat.
A beadványozó azt szerette volna kimondatni a testülettel, hogy a szülők Alaptörvényben foglalt jogai, a lelkiismereti és vallásszabadsága, illetve gyermekük családban való neveltetéséhez fűződő joga sérült, amikor az illetékes hatóságok – és nyomukban a bíróság – a gyermek családból történő kiemelése mellett döntött.
A szülők 2015-ben született gyermekük esetében
visszautasították a védőnői szolgáltatásokat, illetve a kötelező és a szabadon választott oltás beadását.
A hatóságok és a bíróságok álláspontja szerint azzal, hogy a szülők tudatosan kivonták gyermeküket az egészségügyi és gyermekvédelmi szervek látóköréből, az állam számára kontrollálhatatlanná vált a gyermek egészségi állapota, testi és értelmi fejlődése.
Ez pedig nem pusztán az egyén, hanem a közegézségügy, a társadalom szempontjából is veszélyeztetés.
A beadványozó szülők azt vitatták, hogy a közérdek felülírhatja-e az egyén alkotmányos szabadságjogait. Ennek érdekében alkotmánybírósági döntéseket is idéztek, a jogcsorbítás mértékét a gyermek családból való kiemelését érintő döntés „szükséges és arányos mértékét” firtatva.