A rendszerváltáskor átörökített kapcsolatok és pénz problémája is felmerül majd a „30 éve szabadon” emlékév tematikájában – mondta az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos. Schmidt Mária történész kiemelte: két alternatíva volt Magyarország számára, vagy „mindent megvesznek a külföldiek, vagy pedig megpróbálunk olyan magyar embereket helyzetbe hozni, akik kellően a tűzközelben vannak, kellően ügyesek, kellően mozgékonyak és tudnak élni a lehetőséggel”.
Így is nagyon alacsony volt a magyar tulajdonosok száma – tette hozzá a történész, aki szerint túl sok befolyást kaptak a külföldi beruházók. A magánosításhoz szükség volt erre a tőkére – jegyezte meg. Amikor az ember vesztese ennek a folyamatnak, egészen másképp látja, mint távlatból – mondta Schmidt Mária.
Érdemes a térség többi országával is összehasonlítani, hogy a gazdasági átmenet hol, hogyan ment végbe
– fogalmazott a kormánybiztos. Így kiderülne, hogy miként alakulhatott volna másként, létezik-e jó megoldás.
Schmidt Mária szerint a rendszerváltás nem arról szólt, hogy Európa egyesült, hanem arról, hogy a keleti blokk országai a nyugati országok feltételeivel csatlakozhattak. „Mi európainak tartottuk magunkat, és nekünk az egy nagy tapasztalat, hogy nyugat nem így gondolkodott rólunk” – vélekedett. Szerinte a nyugati országok úgy gondolják, „kolonc vagyunk a nyakukban”, és megbánták, hogy Magyarországot az unió tagállamai közé fogadták. A történész úgy fogalmazott: nem tudja, áthidalható-e most ez a szakadék Európa két fele között.
További országok válhatnak ki az EU-ból
Schmidt Mária arról is beszélt, hogy az Európai Unió most véget érő ciklusában Jean-Claude Juncker deklaráltan politikai kormányzást vezetett be, holott az Európai Bizottság elnökének funkciója nem politikusi funkció.
Úgy vélte, hogy
ha ez a politikai kormányzás folytatódik, akkor további országok unióból történő kiválása is elképzelhető.
A szakember nem lát politikai igényt a közös kormányzásra, nagyon nagynak látja az ellentéteket és a különbségeket. Kijelentette: nem történt elmozdulás abban, hogy a kelet-közép-európai és a nyugat-európai térség közti jövedelmi különbség mérséklődjön. Egyharmadát keresik itt az emberek, mint nyugaton, pedig munkában nem csak az egyharmadot mutatják fel - tette hozzá.