A nyugdíjba lépők pénzét igen összetett módon számítják ki: alapja a szolgálati idő, azaz a kereső foglalkozással eltöltött évek (bizonyos esetekben ideszámít a tanulmányi időszak, hölgyeknél a gyessel, gyeddel töltött időszak), és az ez idő alatti nettó napi átlagkeresetet a nyugdíjba vonulás évére valorizálják az úgynevezett valorizációs szorzóval.
Hétfőn a Magyar Közlönyben - mint azt a Napi.hu kiszúrta - új "szorzótábla" jelent meg, amely szerint például az 1980-as kereseteknél 58,339 a szorzó, a 2016-osokra pedig 1,257, a 2017-esekre pedig már csak 1,113 - a korábbi szorzók alacsonyabbak voltak.
A szorzóra nyilvánvalóan azért van szükség, mert ezek segítenek hozzáigazítani a nyugdíj előtti évtizedek bérét a nyugdíjba vonuláskor érvényes bérhez. Érthető is: 1980-ban egy pár ezer forintos fizetés értelmezhetetlen a mai összegeket nézve.
Januárban 130 ezer forint fölötti volt az átlagnyugdíj, ami 4,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Öregségi ellátást 2 031 674 személy kapott januárban.