A Párbeszéd képviselője, Mellár Tamás odaszúrt egyet pártja szövetségesének, az MSZP-nek, amikor azt mondta, hogy a szocialista kormányok idején az akkori szakminiszter, Kóka János, ugyanúgy rárontott a felsőoktatásra, mint most Palkovics László. Az ellenzéki politikus az Orbán-kormány oktatáspolitikájának bírálatával folytatta, kevesellve az akadémiai kutatások állami támogatását. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, a kormány és az MTA még tárgyal a tudományos kutatóintézetek hatékonyabb finanszírozásáról, ő most ezért nem megy bele a részletes vitába,
azt ugyanakkor többször elmondta a kormánypárti politikus, hogy jelentéktelennek tartja a Párbeszéd frakcióját.
A DK-s Varju László az orvoshiányra és a várólisták hosszúságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az ő választókerületében, Újpesten a gyógytornára heteket a szemészetre pedig hónapokat kell várni. Azzal vádolta meg a kormányt, hogy az az állampolgárok halálában érdekelt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztette vitapartnerét, hogy a baloldali kormányok idején a várólistákat kockás füzetekben vezették, a Fidesz-kormány viszont feltette azokat az internetre, és
eddig 26 milliárdot költött, idén pedig 5 milliárdot költ a várólisták csökkentésére, szerinte eredményesen.
A jobbikos Ember Balázs szerint a cigányok közül egyre többen szakadnak el a többségi társadalomtól és ő azt sem tartja kizártnak, hogy előbb utóbb területi autonómiát követelnek majd. A képviselő jelezte, hogy pártja integrációs munkacsoportot alakított, és többször előre kikérte magának a rasszizmus vádját.
Rétvári Bence szerint a Jobbik a rasszizmusban fogant és most is gyűlöletet kelt, szembenállást szít. Az államtitkár az ellenzéki képviselő szemére vetette, hogy pártja együttműködik a baloldallal, és hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány alatt kétszeresére emelkedett az iskolázott romák száma.
Az LMP-s Hohn Krisztina üdvözölte, de kevesellte a TeSzedd! nevű civil szemétgyűjtési mozgalmat. Teljes összefogást sürgetett az illegális hulladéklerakók felszámolására, és javaslatot tett egy hulladékkísérő okmány bevezetésére. Cseresnyés Péter államtitkár erre azt felelte, hogy a kormány hatékonyabbá tette a hulladék elszállításának és kezelésének rendszerét, de egyetértett azzal, hogy a szemléletformálás terén még sok a tennivaló.
Magyarországon egyébként évente 15 millió tonna hulladék keletkezik, aminek most a 35 százalékát tudják hasznosítani.
Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy a központi hivatalok tisztségviselőinek márciustól napi 9 órát kell dolgozniuk, ami azt jelenti, hogy reggel háromnegyed 7-kor már bent kell lenniük a munkahelyen, nincs hivatalos ebédszünetük és évente 25 helyett csak 20 szabadnapot vehetnek ki. A szocialista képviselő szerint ez azért van így, mert a kormány hibájából a fiatalok kivándoroltak, ezért munkaerőhiány van az országban.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az új szabályozás az alapszabadságon túl több extra szabadnap kiadását engedélyezni.
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a család, a nemzet és a kereszténység támadás alatt áll Európában, amelynek nem működik jól az immunrendszere. Mint mondta "mi még egy egészséges generációt képviselünk, ezt kell megőriznünk".
A fideszes Böröcz László a kormányplakátok miatt kirobbant vitával kapcsolatban megismételte, hogy szerinte az Európai Bizottság Soros György milliárdossal a háta mögött nem megállítani, hanem megszervezni akarja az illegális bevándorlást. Az is elhangzott, hogy Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége szerinte csak azért lett a DK európai parlamenti listájának a vezetője, hogy mentelmi jogot szerezzen és Brüsszel érdekeit képviselje Magyarországon.
Dubaj, kézilabda Eb, budapesti világjátékok
Magyarország jövőre részt vesz a dubaji világkiállításon. Az ehhez szükséges törvényjavaslatról is vitázott keddi ülésén mai az Országgyűlés. A kormányoldal szerint az indítvány meggyorsítja a magyar pavilon felépítésére kiírt közbeszerzést, az ellenzék viszont gyanúsnak találja a tempót, hiányolja a részleteket és lopástól tart.
A törvényjavaslat nem csak a 2020-as dubaji világkiállítást, hanem az idén szeptemberi., budapesti világjátékok és a 2022-es, magyar-szlovák közös szervezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság sikeres lebonyolítását is szolgálja
- mondta a parlamenti vitában az indítványt előterjesztő Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért felelős államtitkára.
Szerint az indítvány meggyorsítja és leegyszerűsíti a a közbeszerzést, úgy, hogy a folyamat átlátható marad, mert három ajánlattevő közül választják ki a legolcsóbbat. Hozzátette, az idei dubaji világkiállítás 2020. október 20. és 2021. április 10. között rendezik meg, 25 millió látogatót várnak rá, akik közül kétmillióan várhatóan a Makovecz Imre szellemiségét idéző magyar pavilont is felkeresi majd. Ennek központi témája egyébként a víz lesz. A magyar megjelenés célja az országimázs építése, Magyarország és Budapest turisztikai promóciója. A magyar gyógyvíz és a balneológiai adottságok bemutatása jól tudja az országot pozicionálni az erre a témára kiemelten fogékony arab térségben - mondta Takács Szabolcs.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy Budapest Tokiót és Los Angelest legyőzve nyerte el a városi világjátékok megrendezésének jogát. A sporteseményen olyan sportágakban szerveznek versenyt, mint a BMX freestyle, a parkour és a break tánc, és
a jövőben kétévente megrendezendő sportesemény egyben zenei fesztivál is lesz.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a 2022. január 14-29. közötti férfi kézilabda Eb miatt Magyarországon négy helyszínen - Budapesten, Szegeden, Tatabányán és Veszprémben - kell időben megvalósítani a szükséges beruházásokat. Megvalósításuk 26 hónapot vesz igénybe.
A jobbikos Szilágyi György szerint nem az a kérdés, hogy Magyarország képes-e megrendezni egy nagy nemzetközi sporteseményt, hanem az, hogy ez mennyibe kerül az országnak.
Szerinte a kormány biankó szavazatot vár, miközben nulla információt ad arról, mennyit akar költeni a rendezvényekre, és pontosan mi fog megépülni.
Az ellenzéki képviselő szerint a világkiállítás esetében sem indokolt a kivételes eljárás, hiszen biztosan nem most tudták meg, hogy lesz, és azt sem, hogy Magyarország részt akar venni rajta.