A tavaszi vonulás idén korán indult, hiszen vannak olyan fajok, melyek már megérkeztek Magyarországra – tájékoztatott a szóvivő, aki a napokban látott átvonuló barátposzátát. Megjelentek továbbá az örvösgalambok, a mezei pacsirták és a gólyák is elkezdtek visszaszállingózni.
Orbán Zoltán kiemelte: a madarak biológiai óráját nem a hőmérséklet, hanem a nappali és az esti fényviszonyok változása határozza meg. A napsütéses órák számának változása hormonális átalakulást vált ki, mely vonulásra készteti az állatokat.
Zoltán az egyetlen fekete gólya, ami visel műholdas jeladót és még életben van. A szóvivő elmondta: az elmúlt években 65 ilyen állat kapott műszert, közülük 4-en az őszi vonulás során pusztultak el, valószínűleg áramütés miatt.
„Zoltán egy igazi nagy túlélő, harmadik alkalommal teszi meg műholdas jeladóval ezt a vonulási útvonalat”
– fogalmazott.
A 2019-es év madara, a gólyatöcs még nem tért vissza téli telelőterületeiről. Bár alkalmilag ez a faj is áttelelhet Magyarországon, általában mégis a Szahara alatti területeken vagy a mediterráneumban tanyáznak télen – tájékoztatott Orbán Zoltán. Az ott tartózkodó egyedek az elkövetkezendő hetekben fognak visszajönni hazánkba. Az állomány szinte bárhol feltűnhet, ahol belvízfoltok, vízes élőhelyek vannak – tette hozzá.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igyekszik felhívni a figyelmet a vízmegtartás-képesség javításának fontosságára, ennek az akciónak lehet nagykövete a gólyatöcs – mondta a szóvivő, hozzátéve: a szikes tavak – melyeket ezek az állatok preferálnak – az 1980-90-es években drámai módon kezdtek eltűnni Magyarországról. Ezen különleges élőhelyek sótartalma igen magas, és olyan különleges fajok élnek itt, mint például a sórákocska.