Nyitókép: Pixabay

Kitűzte az EP-választás időpontját az államfő

Infostart / MTI
2019. március 1. 12:56
Május 26-ára tűzte ki az EP-választást Áder János.

Kitűzte május 26-ára az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal a honlapján pénteken.

Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban.

"Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki" - közölte az államfő. Hozzátette:

a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

"Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson" - olvasható a nyilatkozatban.

A választást május 23. és 26. között bonyolítják le az EU tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon tartják. Magyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 26-án lesz a voksolás.

Fontosabb határnapok

Április 5.: a mintegy nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-ig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

Április 6.: a hivatalos kampány a választási eljárási törvény szerint a választást megelőző 50. napon kezdődik. A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).

Április 23.: az EP-választáson az a párt állíthat listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A listát a Nemzeti Választási Bizottságnál kell bejelenteni. A határidő azonban április 19-én, nagypénteken jár le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. Így tehát a dátumot az igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta: a listák bejelentésének határideje április 23., 16 óra.

Május 22.: aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Május 26.: ekkor zajlik Magyarországon az EP-választás, a szavazókörök 6-19 óra között lesznek nyitva.

Kik szavazhatnak?

Az EP magyar tagjainak választásán részt vehet:

  • az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár, akinek Magyarországon lakóhelye van;
  • az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (amennyiben magyar listára kíván szavazni),
  • vagy azon, körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár egyike, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme. Ez az idei választás újdonsága. Ők levélben adhatják le voksukat.

Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok - ellentétben az országgyűlési választásokkal - nem szavazhatnak a magyar listákra az EP-választáson. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország külképviseletein adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.

A választópolgárok az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat. Ez azt jelenti, hogy

egy Romániában élő magyar állampolgárnak választania kell, hogy melyik ország választási rendszerében adja le a szavazatát.

Ugyanígy, a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig több mint 2100 európai uniós állampolgár élt ezzel a lehetőséggel.

A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

Hol kell/lehet szavazni?

Lehet változás a tavaly áprilisi országgyűlési választásokhoz képest, a jegyzőknek ugyanis januárban felül kellett vizsgálniuk a szavazókörök számát és területi elosztását.

Ha szükséges volt,

az újakat úgy kellett kialakítaniuk, hogy a szavazókörben lehetőleg 600-nál több, de 1500-nál kevesebb választópolgár jusson, valamint legalább egy szavazókör minden településen legyen.

A felülvizsgálatra azért volt szükség, mert az utolsó választás óta változhatott az egy-egy szavazókörben nyilvántartott választópolgárok száma.

Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük és így szavazhatnak a magyarországi listákra, május 1-jéig kérhetik regisztrációjukat, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Mivel ez a határidő is munkaszüneti napon járna le, ennek dátumát is a miniszteri rendelet tartalmazta, amely május 2-án 16 órában határozta meg a határidőt

A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, május 11-étől veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.

Kire/mire lehet szavazni?

Az Európai Parlament magyar képviselőit egyfordulós, listás szavazás során kell megválasztani, Magyarországon a voksoláson csak pártok indulhatnak.

Az ország 2014-hez hasonlóan most is 21 képviselőt küldhet az EP-be. A mandátumokat a listákra leadott szavazatok alapján osztják el. Mandátumot az a lista szerezhet, amely az érvényes szavazatok legalább 5 százalékát megkapja.

A legtöbb párt már ismertette jelöltjei listáját, de vannak még bizonytalanságok. Úgy tudni, közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd, de még nem tudni, Jávor Benedeket hányadik helyre sorolják. A Jobbik külön állít listát, de még nem jelentették be a listavezető személyét és a jelöltjeiket.

Az eddig ismert listák (az első öt képviselő):

Fidesz-KDNP: Trócsányi László, Szájer József, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Gyürk András

MSZP: Tóth Bertalan, Ujhelyi István, Szanyi Tibor, Tüttő Kata, Kálló Dániel

DK: Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, Ara-Kovács Attila, Horváth Jácint

LMP: Vágó Gábor, Demeter Márta, Kendernay János, Kóbor József, Kanász-Nagy Máté

Momentum: Cseh Katalin, Donáth Anna, Nemes Balázs, Csillag Tamás, Kádár Barnabás

Párbeszéd: Jávor Benedek, Dorosz Dávid, Szabó Tímea, Szabó Zsolt, Béres András

Mi Hazánk: Toroczkai László, Dúró Dóra, Árgyelán János, Popély Gyula, Gulya Tibor

Eredmények

Az európai parlamenti választáson a voksolás hivatalos eredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban csak vasárnap este 11 órakor zárnak a szavazókörök,

az előzetes adatok csak este 11 óra után lesznek nyilvánosak.

Az EP azonban vasárnap 18 órától közöl a választók megkérdezésén alapuló országonkénti előrejelzéseket, 20 órától pedig az EP teljes összetételére vonatkozó exit pollt is közli.

A szavazóköröket Magyarországon már este 7 órakor bezárják, és elkezdik összeszámolni a voksokat. A fentiek miatt azonban az NVI csak este 11 óra után kezdi majd közzétenni a valasztas.hu oldalon az EP-választás előzetes tájékoztató adatait.

A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.), valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a szavazás utáni 19. napon, június 14-én.