Vannak, akik úgy vélik, hogy ami eltűnt a lefolyóban, attól egyszer és mindenkorra megszabadultak, bármi volt is az. Ez azonban tévedés, a szennyvíztisztítók technológiái csak bizonyos határokn belül képes zavartalanul működni. Nagy bajt okoznak például a konyhai hulladékok is.
Sokan használják szemetesnek a lefolyót, pedig a szerves szennyezőanyagok túlzott mennyisége a csatornában üzemzavart okoz - közölte az Alföldvíz Zrt. a beol.hu portállal. Ilyen anyagok a háztartási ételmaradékok, továbbá a zsírok és olajok. Ezek felborítják a szennyvíztisztító telepek megfelelő működését, melyek a normál életvitellel járó szennyvíz megtisztítására alkalmasak. A szennyvízbe kerülő ülepedő anyagok is dugulást okozhatnak.
A társaság szerint a legveszélyesebb anyagok
- a zsír,
- a macskalom,
- a nedves törlőkendő,
- a fültisztító pálcika, illetve
- a szövetdarabok és ezek keverékei.
- Rendkívüli veszélyt jelentenek az ásványi olajok, úgymint a fáradtolaj, a mérgek,
- a gyógyszerek és
- növényvédő szerek,
- a nehézfém tartalmú folyadékok,
- a tűzveszélyes anyagok, mint a benzin, a hígító, a festék és
- a lebomlásuk során mérgekké, vagy tűzveszélyessé váló anyagok csatornahálózatba jutása.
A macskaalom, mint a kavics leül a vezeték aljára, ezzel leszűkíti, majd elzárja a szennyvíz útját. A zsír kirakódik a vezeték oldalára, rákeményedik és a szennyvízben lévő szálas anyagokkal egységet alkot. A szilárd tárgyakra rárakódnak a szálas anyagok és egyszer csak a zsírral együtt dugulást okoznak.
A szennyvízelvezető-, és tisztító rendszerek szempontjából az lenne a legkedvezőbb megoldás, ha
a konyhai hulladékot a csatornahálózattól távol tartanák, elhelyezését más módon oldanák meg.
Mivel a szennyvíztisztító-telepek elsősorban élő mikroorganizmusok segítségével tisztítanak, a hálózatba csak lebomló, őket nem károsító anyagok juttathatók. Ha a csatornába méreg kerül, elpusztíthatja a tisztítást végző szervezeteket.
Itthon is vannak "zsírszörnyek"
Felhívták a figyelmet, hogy a zsírok, olajok a csatornába kerülve, reakcióba lépnek a szennyvíz más összetevőivel, és kemény szappanszerű lerakódást okoznak. A csatorna emiatt előbb leszűkül, majd eldugul. Emellett egy biológiai folyamat következtében kénhidrogén, – ami rendkívül kellemetlen, záptojás-szagú gáz – kénessav keletkezik, amely egyaránt tönkreteszi a házi- és közcsatorna csöveit, valamint műszaki berendezéseit is.
Zsírhegyek
A londoni vízművek, a Thames Water szeptember 12-én jelentette be egy óriási, 250 méter hosszú és 150 tonnás - 11 emeletes busz súlyával egyenlő súlyú - zsírhegy felfedezését. Ezután a forgalmas kínai negyed alatt, a híres Leicester tér közelében találtak egy szinte feloldhatatlannak tűnő massza-dugót, ami a lefolyóba dobott törlőkendőkből és pelenkákból, a kiöntött konyhai zsiradékokból és egyéb hulladékból nőtt össze.
A zsírhegyeket elsősorban magasnyomású tömlők segítségével próbálják meg felaprítani, hogy azután tartálykocsikba szivattyúzzák és hulladékhasznosító telepre szállítsák.
Az Infostart is megírta, hogy
Budapesten is felbukkanhat ilyen zsírtömb.
"Mindent, ami a csövön lefér" - mondta a Fővárosi Csatornázási Művek szóvivője arra a kérdésünkre, hogy mi mindent szoktak találni a csatornában. Nálunk sem sokkal jobbak ugyanis a csatornahasználati szokások, mint Londonban. Részletek itt.