Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly szeptemberben jelentette be: bár van még néhány nyitott kérdés a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése és finanszírozása körül, a tárgyalások a lehetséges kivitelezőkkel jól haladnak, így novemberben eredményt hirdetnek.
"Az az egyelőre megcáfolhatatlan célkitűzésünk, hogy az idei esztendőt nem akarjuk úgy lezárni, hogy ne kössük meg a szerződést. Ami azt jelenti, hogy a jövő év elején indulhat meg az engedélyezési-tervezési munka, és jelenleg a szakmai konszenzus 2023-at tartja a projekt befejezési dátumának" - mondta akkor.
Az eredményhirdetés azonban elmaradt, majd decemberben a kormány bejelentette: új eljárást rendel el a vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután
az építkezés becsült költsége 578 milliárd forintról 693 milliárdra emelkedett.
Az építési munkálatok várható legkorábbi megkezdése ezzel 2020-ra tolódott.
A Magyar Közlönyben pénteken jelent meg: a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza fejlesztésének, kivitelezésének és finanszírozásának koordinálásával foglalkozó
kormánybiztossá nevezték ki Palkovics László innovációs és technológiai minisztert. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja és munkáját díjazás nélkül látja el.
A mintegy 350 millió dolláros összköltségű fejlesztés a magyar, a szerb és a kínai állam közös beruházása. A 150 kilométeres magyarországi szakasz fejlesztési költségének 15 százalékát a magyar állam önerőből, a fennmaradó 85 százalékát a távolkeleti országtól felvett, 20 éves futamidejű hitelből fedezi. A felújítás után a szakasz első 20 kilométerén a teher- és személyszállító vasutak
akár óránkénti 200 kilométeres sebességgel is tudnak majd haladni,
az átlagsebesség várhatóan 120 és 180 kilométer per óra között lesz. A fejlesztésnek köszönhetően a görögországi pireuszi kikötőbe érkező kínai termékek gyorsabban juthatnak el Magyarországon keresztül az Európai Unióba.