A Népszava szerint egyre kevesebb a magyar munkavállaló Nagy-Britanniában a brexitnépszavazás óta. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a családi otthonteremtési kedvezmény miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak – mondta a lapnak a Londoni Magyarok Közössége ügyvezető igazgatója. Szabó László úgy látja: azok a magyar dolgozók, akik nem maradnak az Egyesült Királyságban, Franciaországba, Németországba, vagy például Máltára tartanak.
A Magyar Idők arról ír, hogy élesen bírálta az izraeli belügyminiszter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét azért, mert a szervezet korábban levélben kérte, hogy függesszék fel a Dunába lőtt zsidó emberek maradványai után való kutatást. A Mazsihisz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy értelmetlen a kezdeményezés, amelyet nagyon nehéz végrehajtani. Az izraeli belügyminiszter megdöbbenve fogadta a magyar hitközség közleményét. Szerinte a zsidó lelkiismerettel szemben állva ellenzik a holokauszt, Duna medrében nyugvó zsidó mártírjai földi maradványainak felkutatását, így azt is, hogy végső nyugalomra legyenek helyezve, a zsidó előírások szerint.
A Világgazdaság közölte, hogy elmarad az uborkaszezon a hazai személyi kölcsönöknél, mivel már januárban több pénzt folyósítottak a bankok, mint az azt megelőző, karácsony előtti hónapokban. A pénzintézetek jelentős része már az év elején akciókkal, kedvezményekkel igyekszik felkelteni az ügyfelek érdeklődését a személyi hitelek iránt. A hitelgénylők legnagyobb része nem mindennapi gondjaira vesz fel kölcsönt, hanem például tavaszi lakásfelújításra – írja a Világgazdaság.
A Magyar Idők közölte, hogy változik a zöld rendszámok szabályozási rendszere. A Magyar Elektromobilitás Szövetség javaslata szerint a kibocsátott szennyező anyag mennyisége alapján lenne érdemes meghatározni, hogy melyik autó jusson zöld rendszámhoz. A szakma szerint nem volna célszerű pusztán a járműben található technológia alapján regulázni.
A Népszava Hernádszentandrás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községről ír, amely szegény településből önfenntartó faluvá vált. A polgármester az alig több, mint 400 lakosú helységben – évekkel ezelőtt – először a közösségi életet lendítette fel, ezután kezdődött az úgynevezett Bioszentandrás felépítése. Mostanra a faluban 10 alkalmazottból ötöt saját bevételből tudnak eltartani, paradicsomlekvárral, paprikakrémmel, kökény- és csipkelekvárokkal, vagy gyógynövényszörpökkel hódítanak piacokat. A minőségi termékek iránt nagy a kereslet, a mennyiség többszörösére is igény mutatkozik – írja a Népszava.
A Portfolio cikksorozatot indít a pénzről. A portál először azt mutatja be, tulajdonképpen mire is jó a fizetőeszköz. A pénzekkel lehet fizetni, képesek értéket mérni és lehetővé teszik az értékőrzést. Ha a három funkció bármelyike sérül, az nagy zavarokat okozhat a gazdaságban, és más jobban működő pénz elterjedéséhez vezethet – hívta fel a figyelmet a gazdasági portál.