A külső piaci folyamatok jelentős hatással lehetnek a magyar gazdaságra, ezért lassú növekedés várható idén – vélekedett Csaba László. Magyarország számára a világgazdaság nem ad olyan szívó hatást, melynek köszönhetően a szereplők hátra dőlhetnek, mondván, hogy a külső piac húzza a gazdaságot. A szakértő szerint a külső piac lassulása határt szab a magyar gazdaság növekedésének.
Csaba László kiemelte, hogy az elmúlt évek gazdasági újításai nem minden régióban voltak sikeresek.
„Illúziónak bizonyult az a gondolat, hogy egy illiberális modell tud tartós növekedést hozni a világgazdaságban”
– fogalmazott, hozzátéve: mivel Oroszországban 2009 és 2009 között és Kínában 2000 és 2017-18-ig működött ilyen rendszer, voltak, akik úgy vélték, sikert hozhat máshol is. Az is megtörténhetett, hogy a 2000-es évek illiberális sikerének adatait általánosították és előrevetítették - és kiderült, hogy ez az előrevetítés nem megalapozott. Mint a közgazdász elmondta: a világ pénzügyi piacai sokkal erőteljesebben határozzák meg a gazdasági növekedést, mint azt az illiberális modell feltételezné.
A közgazdász arról is beszélt, hogy melyek azok a szektorok, amelyek révén érezhető gazdasági fejlődés érhető el Magyarországon. Csaba László hangsúlyozta, a világpiaci folyamatok a megújuló energiák ösztönzését mutatják, a magyar állam ezzel szemben a hagyományos energiaforrások alacsony árát támogatja.
A változások éve
A világgazdaságban komoly változások várhatók 2019-ben – hangsúlyozta az egyetemi tanár, hozzátéve: az európai és a hazai gazdaság is átalakuláson megy keresztül. A részvények túlértékeltségéről szóló kijelentések például ma már közhelyeknek minősülnek. Látható az ingatlanok túlértékeltsége is, és ez nemcsak Budapestre, hanem New Yorkra, Párizsra, Londonra is jellemző. Ezek a jelek arra mutatnak, hogy a világ tőzsdéit az elmúlt 2-3 évben jellemző lendület nem tud fennmaradni – vélekedett Csaba László, hozzátette: Kína és más feltörekvő piacok gyengülő növekedésben vannak.
A közgazdász hangsúlyozta: a brexit is jelentős hatással lehet európai (francia, spanyol, olasz) és a világpiaci folyamatokra. Az unióban a gazdasági növekedés 2017-2018-ban tetőzött, most – jelentős mértékben a brexit hatására – lassulás várható. Csaba László hozzátette: a német gazdaság azonban halad tovább. Mint mondta:
„Oroszország nincs jó állapotban”, ahogy a mediterrán államok sem,
amelyek elvileg kihúzhatnák Európát a gödörből (hiszen ezek nagy lélekszámú, már középosztállyal bíró országok). Törökország, Irak, Irán, Pakisztán - ebben a sávban nagy bajok vannak.
A közgazdász arról is beszélt, hogy háborús konfliktusok által sújtott országok helyzete is érintheti a világgazdaságot. Szerinte a Földközi-tenger medencéje és Afrika rendkívül bizonytalan állapotban van, illetve a Közel-Keleten a háborúk okoznak bajokat, melyek a gazdaságra is azonnali hatással vannak. Csaba László hozzátette: a gazdaság számára kedvező, hogy a piaci szereplők több stabilizáló tényezőt építettek be a modern piaci folyamatokba.