Létrejött a Magyarságkutató Intézet, megvan az igazgatója is

A szervezet fő céljáról Kásler Miklós korábban azt mondta, hogy a különböző szakágakban megszületett ismereteket kell összehoznia, értékelnie és magas tudományos színvonalon véleményeznie a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges.

A Magyarságkutató Intézet létrehozásáról és az azzal összefüggő jogszabályok módosításáról novemberben fogadták el a kormányrendeletet Kásler Miklós előterjesztésére. Ez alapján 2019. január 1. napjával létrejött a Magyarságkutató Intézet, amelynek az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye alapján kiválasztották a főigazgatóját is. A tisztségre december 17-ig lehetett pályázni, a választás Dr. Horváth-Lugossy Gábor Józsefre esett.

Az intézet feladata sokrétű, érinti az oktatást, a kulturális és vallási turizmust, a honfoglalás és a középkor kutatását, valamint az archeogenetikát (a genetika használatát egyes népek, népcsoportok történelmének kutatásában).

Az új főigazgató, a Magyar Idők szerint, több pozícióban is dolgozott az államigazgatásban, de volt miniszteri kabinetfőnök is. Kásler Miklós a PestiSrácok.hu portálnak korábban a pozícióról azt mondta: „nem a legavatottabb tudóst keressük erre a feladatra, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait.” A 24.hu szerint Horváth-Lugossy József korábban a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályán is dolgozott.

Központi kérdés lett

A magyarság eredete és a nyelvrokonság kérdése 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök kirgizisztáni látogatása kapcsán bukkant fel, amikor a korábbi tudományos közmegegyezéssel szakítva a finnugor helyett türk nyelvrokonságból beszélt a vendéglátóknak. A Demokratának adott interjúban a miniszter kiemelte: évtizedekig pontatlan információk jutottak el az emberekhez. Százötven éve áldatlan vita alakult ki a magyar nyelv eredetének kérdéséről, ez volt a türk–finnugor vita. Ugyanakkor vannak olyan tudományos eredmények, amelyek mindegyik hipotézist erősítik vagy éppen gyengítik valamilyen formában. Több mint száz évig arról beszéltek, hogy mivel finnugor a nyelvünk, az eredetünk is finnugor. Idővel azonban ez megváltozott, az 1980-as évek eleje óta már nem ragaszkodnak a finnugor eredethez. De hogy akkor kik is vagyunk, arról nem esik szó - mondta Kásler miklós. Hozzátette: az intézet teljesen független lesz a Magyar Tudományos Akadémiától.

Az eredetkérdés és a nyelvrokonság tavaly került be a politikai hírek közé, amikor Orbán Viktor miniszterelnök kirgizisztáni látogatásán a tudományosan elfogadott finnugor helyett türk nyelvrokonságról beszélt a vendéglátóknak. Látogatásakor Magyarország tovább fűzte türk kapcsolatait, miután megfigyelői státust kapott a türk népek történelmét kutató, turkológiai kutatásokat végző Nemzetközi Türk Akadémiában.

Kásler Miklós miniszter ezt követően októberben jelentette be, hogy olyan intézet létrehozására tett javaslatot, ahol tényleg tudományos alapossággal járnak majd a végére a „régi türk–finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”.

A tárca közleménye szerint a Magyarságkutató Intézet feladata:

"különösen a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása,
a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos komplex kutatások,
a kelet-európai térség egyes részeinek VIII-X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója,
a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás,
néprajzi és népzenei kutatások,
oktatási és képzési tevékenység,
részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében,
angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása,
archeogenetikai kutatások,
a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban,
továbbá a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a köznevelésben".