Az UNESCO még 1970-ben hozta létre az Ember és Bioszféra Programot, ami a modern világ legfontosabb kérdésére kell, hogy válaszoljon: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitást és a biológiai erőforrások megőrzését, utóbbiak fenntartható használatával.
Ennek a kezdeményezésnek a nyomán mintegy 122 ország körülbelül 700 területén határoztak meg úgynevezz bioszféra rezervátumokat, ezek területén folyik aktív természetközeli munka. A cél az, hogy a legváltozatosabb élőhelyeket mentsék meg az utókor számára.
Mint Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő kommunikációs munkatársa az InfoRádiónak elmondta, Magyarország is csatlakozott a programhoz, így 1981-ben a Pilisben is létesült bioszféra rezervátum.
A térség az utóbbi évtizedekben a társadalmi igényeket figyelembe véve vált folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás színterévé, és 2015-ben alakult át teljesen a rezervátum működése.
"Olyan szempontból kellett átalakítanunk, hogy
az ember és a természet minél jobban tudjon együttműködni, egyfajta aktív természetmegőrzési munka legyen"
- említette Mészáros Péter.
Az aktív védelem részeként 2015 és 2018 között
"magterületeket" jelöltek ki, amelyek az emberek számára nem látogathatóak. Vannak átmeneti területek, ahol jellemző az emberi jelenlét, de szigorú korlátok között, és vannak úgynevezett pufferzónák, ahol a táji adottságok kihasználásával gazdálkodnak
- magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy ennek segítségével marad eleven és zavartalan a természet. Mint mondta, ennek a 2015 óta tartó munkának az eredményét ismerte el az UNESCO azzal, hogy megerősítette a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát. A pilisi mellett bioszféra-rezervátum található még Magyarországon Aggteleken, a Fertő-tónál, a Hortobágyon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén, valamint a magyar-horvát határon, a Mura-Dráva-Duna térségben.