A magyar fél által felajánlott két átkelőből Tompát választották ki a szakemberek, így ott november közepén el is indult a tesztüzem. Ez nem része a hivatalos határellenőrzésnek, a közúti átkelőhely egy elkülönített pontján, önkéntes alapon zajlik a tesztelés.
Magyarország mellett még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert.
Bár a hivatalos tesztidőszak augusztusban zárul, a teszteket itthon várhatóan május végére fejezik be, mert a nyári időszakra a forgalom nagysága miatt nem tudták vállalni. A karácsonyi csúcsidőszakban, azaz december közepétől január közepéig is felfüggesztik a próbaüzemet, amit egyébként válogatott és külön erre kiképzett magyar határrendészekre bíztak - írja a Qubit.
Tagállami döntés lesz
Katarzyna Kolanko, az Európai Bizottság sajtósa elmondta, hogy a projektre 4,5 millió eurót ítéltek oda az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából. Ha a teszt sikeresnek bizonyul, úgy fognak eljárni, mint a többi kutatási projekt esetében: az új technológiát az Európai Bizottság értékeli, de a döntés, hogy bevezetik-e, a tagállamokon áll.
Az a cél, hogy növeljék a hatékonyságot az EU külső határain: a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyerjenek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktassák le a technológia segítségével
– mondta Kolanko. Utalt arra is, hogy a jövőben esetlegesen bevezetendő rendszer használatához az EU-s jog alapján az utazó hozzájárulása is szükséges, ahogy például a testszkennerek esetében is.
A magyar fél nemcsak kísérleti nyúlként vesz részt a határrendészeti projektben, hanem kifejezetten kezdeményező szerepe volt – nyilatkozta a Qubitnek Székely Zoltán őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje, akinek a neve a rendszerhez kapcsolódó publikációs listán tűnt fel. Nem véletlenül: ő a projekt végfelhasználói koordinátora és a magyar részvétel vezetője, emellett a pályázat egyik szerzője is, a projekt része a doktori értekezésének.
A magyar rendőrség nemhogy tagja a rendszert tervező konzorciumnak, de a pályázat megírásában is vezető szerepet vállalt,
a rendszer elemeit és az eljárásrendeket is jelentős részben a magyar rendőrök (az NKE Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék, a Bács-Kiskun megyei határrendészet és Kelebia Határrendészeti Kirendeltségének szakértői) dolgozták ki.
Hazugságvizsgáló a határon?
Székely Zoltán azt mondta, nem árulhat el technikai részleteket arról, hogy miféle rendszert is kezdenek el tesztelni, és kérdéseinkre a projektet koordináló George Boultadakistól, az Euro Dynamics techcég munkatárstától is csak egy nem túl sokatmondó idézetet kaptunk a projekt honlapjáról.
A brit Guardian a rendszert a hazugságvizsgálókhoz hasonlítja, mivel egyik eleme a mikro-arckifejezéseket vizsgálva
igyekszik kiszúrni, ha az EU-tagállamba belépő nem EU-s állampolgár meg akarja téveszteni a hatóságot, és nem az igazat mondja például személyes hátteréről, utazása céljairól.
A kérdéseket egy, az utazó neméhez, etnikumához és anyanyelvéhez szabott animált határőr teszi fel webkamerán keresztül. A lap idézi Boultadakist, aki szerint a rendszer olyan információkat gyűjt, amelyek túlmutatva a biometrikus adatokon már az átverés biomarkereit mutatják. (A biomarker olyan objektíven mérhető jelzőanyag, amelynek a jelenléte felhasználható bizonyos élettani folyamatok kimutatására.)
Székely Zoltán narról is bezsélt, hogy a rendszer által adott értékelés egyelőre csak ajánlást ad az ellenőrzést végző határrendésznek, tehát a döntést nem a számítógép, hanem az ember hozza meg.