Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén közölte, hogy
a vizsgálatok naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok szivárgását mutatták ki.
Az ülésen Halmai Orsolya projektmenedzser a NKM Földgázszolgáltató Zrt. képviseletében közölte, hogy a kármentesítés a becsült érték meghatározásával folytatódhat, ezt követően közbeszerzési pályázatot írnak ki a kivitelező kiválasztására.
A veszélyes hulladéknak minősülő szennyezett talaj tömege 185 ezer tonnára becsülhető, a legszennyezettebb területeken 12 méter mélységig kell cserélni a talajt.
A partfalból a káros anyagok kifolyását a magas vízállás akadályozza, ezért az valószínűleg csak alacsony vízszintnél jelent veszélyt - tette hozzá. Közölte, hogy a költségekhez a főváros önkormányzata és az Innogy is hozzájárul.
Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának kármentesítési referense megjegyezte, noha az eljárás régóta húzódik, mivel a szennyezés kiterjedését és mértékét, terjedési irányait, kockázatait csak ütemezetten lehetett felmérni a 22 hektáros területen, a kármentesítés ügyében fontos lépések történtek. Hozzátette, hogy a területen álló ipari műemlékek is nehezítik a rendezést, de hátráltatta a területhasznosítás bizonytalansága is, hiszen a beavatkozást ez is befolyásolja.
Hasznos Gábor közölte, hogy országszerte 885 kármentesítés zajlik, az érintett területek között pedig olyan is van, ahol a privatizáció utáni tulajdonosok csődje és a tulajdonviszonyok összekuszálódása nehezíti a rendezést. Szorgalmazta egyúttal a zöldmezős beruházások szigorítását, és közölte, hogy Ausztriához vagy Németországhoz hasonlóan a kormány olyan helyekre irányítaná a beruházásokat, ahol már kiépült az ahhoz szükséges infrastruktúra.
Nem veszélyezteti a paksi erőművet a Duna alacsony vízállása
A paksi atomerőmű nukleáris biztonságát és működését nem veszélyezteti a Duna vízállása, hiszen a szükséges vízmennyiség sokszorosa folyik a mederben a legalacsonyabb vízszintnél is - mondta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén.
Fichtinger Gyula ismertette, a Duna vízhozama az idei legszárazabb nyári hetekben másodpercenként 200-300 köbméter volt, miközben a biztonsági rendszer szükséglete 10 köbméter másodpercenként. A szükséges vízmennyiség bármekkora vízállásnál biztosítható, a szivattyús átemelés nem jelent műszaki kihívást - tette hozzá. A paksi erőműben utoljára 2012-ben történt olyan súlyú esemény, amely a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES, International Nuclear Event Scale) alapján értékelhető volt - közölte a főigazgató.
Mint mondta, az OAH-hoz bejelentett atomerőművi esetek száma sem mutat változást, tavaly és tavaly előtt is 17-17 jelentésköteles esemény történt Pakson, idén október végéig 15. A védelmi rendszer legfontosabb elemének, a reaktorban folyó láncreakciókat leállító üzemzavari védelemnek idén, tavaly és tavalyelőtt is egyszer kellett beavatkoznia - tette hozzá.
Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy blokk- és turbinaleállás idén nem volt, a blokkok teljesítményét 5 alkalommal 2,5 megawattal, 2 alkalommal pedig blokkonként 5 megawattal kellett az időjárás függvényében mérsékelni. Az üzem irányítási rendszerének legfontosabb szempontja a nukleáris biztonság, az irányítási rendszer a nemzetközi előírásokat és ajánlásokat figyelembe veszi - hangsúlyozta.
Felidézte egyúttal, hogy csaknem négy évtizedes fennállása alatt a paksi atomerőmű minden alkalommal, összesen 18-szor kapott kiváló értékelést a vizsgálatot végző nemzetközi küldöttségtől.