A Magyar Idők arról ír, hogy egyéni mulasztás mellett rendszerhibák is közrejátszhattak abban, hogy nem azonosították korábban a soroksári emberölés vélt elkövetőjét.
Az öt éve meggyilkolt futónő telefonját például már csak akkor kezdték el keresni, amikor a készülék egy más ügyben őrizetbe vett férfitől már bűnügyi letétben volt, így nem értek össze a szálak.
A lap által megkérdezett szakértők szerint az eset kriminalisztikai tananyaggá is válhat.
A Népszava cikkéből kiderül: az Európai Néppárt szerdán kezdődő kétnapos helsinki kongresszusán
a Fidesz képviselői is megszavazhatják azt az előterjesztést, amely hitet tesz a liberális demokrácia, a jogállam tiszteletben tartása és a civil szervezetek mellett.
A lap által megkérdezett fideszes EP-képviselő szerint a határozattervezetet a Néppárt belső kampányának részeként kell értékén kezelni, a lap ugyanakkor arról ír, megszavazhatónak tartják a Fideszben a demokrácia védelméről szóló dokumentumot.
A Világgazdaság összeállításából kiderül: várhatóan
a tévék és a mobiltelefonok lesznek a legkeresettebbek idén a Black Friday alkalmából meghirdetett akciókon.
A lap által megkérdezett szakértő szerint az Egyesült Államokban és a távol-keleten ilyenkor megszokott 80-90 százalékos kedvezmények Magyarországon legfeljebb a kiegészítő termékek, például a ruházati vagy lakástextil-árucikkek terén képzelhetők el, a legnépszerűbb műszaki cikkeknél viszont a 30-40 százalékos leárazás lesz elérhető.
A Portfolio cikkéből kiderül: a JP Morgan elemzése szerint lassan
tizenöt éve, hogy megtörtént az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése, az EU keleti tagállamai ugyanakkor napjainkban inkább kelet felé tekintenek, Oroszországgal és Kínával fűzik szorosabbra a kapcsolatukat ahelyett, hogy például az euró bevezetésén gondolkodnának.
Az elemzés szerint az unió is próbál új területek felé nyitni, így a következő években a jelenlegi tagállamok meggyőzése mellett a nyugat-balkáni bővítés is terítékre kerülhet.
A Világgazdaság arról is ír, hogy
új csúcsokon jár a lakosság hitelfelvételi kedve.
A magyar háztartások a folyószámlahitelek nélkül csaknem 1135 milliárd forintnyi új lakás- és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek az év első kilenc hónapjában, ami 42 százalékkal nagyobb érték az egy évvel korábbinál. A lakáshitelek 35,7 százalékos, a fogyasztási hitelek 51 százalékos bővülést mutatnak.
A Pénzcentrum.hu írása szerint Magyarországon egy év alatt a háztartások teljes jövedelméből 1,3 százalékkal kell többet fordítaniuk arra, hogy tető legyen a fejük fölött. Egy magyar háztartás a teljes jövedelméből átlagosan 23,2 százalékot fordított a lakhatási költségek fedezésére 2017-ben. Az elemzés szerint ez az érték az uniós átlag alatt van.