Nyitókép: MTI / Kovács Attila

Már ma dönthet az Országgyűlés a lakás-takarékpénztárakról

Infostart / InfoRádió
2018. október 16. 09:33
A lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetése mellett ma dönthet a parlament a Sargentini-jelentés ellenében benyújtott kormánypárti határozati javaslatról is.

A lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatásának megtartása mellett érveltek ellenzéki képviselők a támogatás kivezetéséről szóló előterjesztés hétfő esti vitájában, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. A kormánypártiak arra mutattak rá, hogy a megtakarítási lehetőség megmarad, a változtatás célja csupán az, hogy a pénzintézetek ne tehessenek szert extraprofitra.

Varga László (MSZP) bizottsági alelnök

az előterjesztés visszavonását javasolta.

Más képviselőkhöz hasonlóan bírálta, hogy a hétfőn benyújtott előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, így arról már kedden szavazhatnak. Rámutatott: a lakáselőtakarékosság lehetőségével a legkevesebbet keresők is élni tudtak, ezért ha volt is hibája a konstrukciónak, azokat kellett volna orvosolni a kivezetése helyett.

Hegedűs Lorántné, a testület jobbikos alelnöke a kisemberek konstrukciójának nevezte a lakáskasszát. Szerinte is le kellene venni a Ház napirendjéről a javaslatot, az ugyanis hatalmas károkat okoz majd a társadalomban. Vitatta a kezdeményezés indoklását, miszerint luxusberuházásokra fordították volna az emberek az állami támogatást. Közölte:

úszómedencére nem tíz évig, havi 20 ezer forintokkal spórolnak az emberek.

Nem szűnik meg semmi - hangsúlyozta Balla György (Fidesz) -, minden élő szerződés olyan feltételekkel fut tovább, mint eddig, csupán újakat nem lehet kötni a jelenlegi feltételekkel. Az így felszabadult forrásokat az otthonteremtésre kívánja fordítani a kormányzat.

Szerinte az eddigi konstrukcióval nem a kisemberek jártak a legjobban, hanem az extraprofitra szert tevő pénztárak, amelyek a megtakarítások után 0 forintnyi kamatot fizettek.

Csupán elvették a pénzt, forgatták azt, a hasznot zsebre tették és csak az állami támogatást fizették ki. Ezek a pénzintézetek tíz év alatt mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitot raktak zsebre - fogalmazott a fideszes képviselő.

A lakáslottót is szóba hozták

Pintér Tamás (Jobbik) diszkriminatívnak, korrupciógyanúsnak és életellenesnek ítélte a javaslatot. A támogatásból kiszorulnak azok, akik nem jogosultak a családi otthonteremtési kedvezményre, akadályt állítanak egy szolgáltató előnyös helyzete elé, és "eltakarítják a konkurenciát" a Rogán Antal (Fidesz) által előterjesztett "lakáslottó" elől, emellett több ezer pénzintézeti dolgozó veszítheti el az állását a jövőben - fejtette ki.

Vejkey Imre (KDNP) megismételte: a konstrukció fennmarad.

Ha a megszüntetés miatt csődbe mehetnek a szolgáltatók, a már most takarékoskodók megtakarítása is veszélybe kerülhet - vélte a jobbikos Szilágyi György. Bánki Erik kicsivel később kijelentette: nem fog összedőlni a piac, hiszen a forgalmazóknak szigorú tőkekövetelményeknek kellett megfelelniük. Az ügyfeleket emellett az országos betétbiztosítási alap is védi.

Leszögezte azt is: a kormány az ígéretéhez híven kidolgozza azokat a lakástámogatási konstrukciókat, amelyekre az ezután megspórolt támogatásokat fordítja.

Szavaznak a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatról is

Az Európai Parlament által elfogadott – a magyarországi jogállamiság torzulását kifogásoló – Sargentini-jelentés nyomán benyújtott kormánypárti határozati javaslat felszólítaná a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és utasítsa vissza a – Fidesz értelmezésében – Magyarország elleni valótlan vádakat, továbbá lépjen fel jogi úton a – szintén kormánypárti narratíva értelmében – csalással elfogadott dokumentummal szemben.

A határozat hétfői záróvitájában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ideológiai fércműnek nevezte a Sargentini-jelentést.

"Hogyha a jelentés pontjai közül levesszük az ordas hazugságokat, a folyamatban lévő ügyeket, az ideológiai elvárásokat, amiknek semmi közük a jogállamisághoz, akkor csak egyetlenegy valós és éles ütközési pont marad, ez pedig a bevándorlás ügye. Emlékeztetőül: hogyha a jelentés tartalmát nézzük, akkor azért támadnak minket, mert nem fogadtunk be elég bevándorlót".

Az ellenzék szerint a kormány a kockázat

A jobbikos Mirkóczki Ádám viszont úgy látta, hogy nem a Sargentini-jelentés jelent kockázatot Magyarországra, hanem a kormány politikája.

"Konkrétan a független intézmények párt általi megszállása, a magyar média-viszonyrendszer tarthatatlan állapota, a mérhetetlen korrupció a gond. Hadd ne soroljam azokat az alkotmányos, normális értelemben vett alapelveket, amelyeknek egy ilyen országban, amely az EU tagja, működnie kellene – de nem működnek, csak papíron léteznek".

A szocialista Harangozó Tamás maga is úgy vélte, hogy a jelentés nem a bevándorlásról, hanem a magyar lakosság jogfosztásáról és a korrupcióról szól.

"Meggyőződésem, hogy a Fidesz azért megy ennyire szembe ezzel a jelentéssel, ekkora erővel, mert pontosan tudja, hogy az Európai Unió saját szabályai, például az Európai Ügyészség játékszabályainak bevezetése után nem tehetné meg azt a mérhetetlen korrupciót és lopást, ami Magyarországon ma látszik."

A DK-s Arató Gergely úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok nem tudják megvédeni álláspontjukat a jogállamiságról szóló vitában, ezért tesznek hamis állításokat a Sargentini-jelentésről. Az LMP-s Ungár Péter szerint ha valóban a kormány bevándorlási politikájával volna probléma, akkor nem csak Magyarország esetében készült volna ilyen jelentés, a párbeszédes Tordai Bence pedig színvonaltalan, hitvány és igénytelen dokumentumnak nevezte a kormánypárti előterjesztést.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Parlamenti előzetes
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást