A rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem arra kéri az embereket, hogy csak tényleges veszély esetén hívják a 112-es segélykérő vonalat. Azért hívják fel erre a figyelmet, mert a 112-es számra évente érkező
mintegy ötmillió hívás közül négymillió nem igényel beavatkozást
- ez az arány már öt éve változatlan -, a fals hívások viszont a valóban beavatkozást igénylő helyzetek kezelésétől vonják el a kapacitást - hangzott el.
Bemutattak egy kisfilmet, amelyben az egyik bejelentő fára repült madarakhoz, a másik egy elromlott bojlerhez riasztja a tűzoltókat, egy harmadik pedig azért kér segítséget, mert elfelejtette a telefonja PIN-kódját. Annak alátámasztására, hogy ezek mennyire valós helyzetek, Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lejátszott néhány, a 112-re érkező hívásról készült felvételt, ezeken például
- fára szorult kismókus miatt, illetve
- bódé tetején rekedt papucs miatt kértek segítséget.
A szóvivő elmondta, terveik között szerepel, hogy a 112-es segélyhívó használatát tudatosító foglalkozásokat tartanak a közoktatási intézményekben is.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Igazgatója hangsúlyozta, hogy a 112 azért hasznos a mentők számára, mert
kiszűri azokat a hívásokat, amelyekkel nincs dolguk, így több energia jut a valódi feladatellátásra.
Ugyanakkor arra kér mindenkit, hogy feleslegesen ne terhelje a segélyhívó központokat - mondta.
Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szintén hasznosnak nevezte a segélyhívó központok működését, hiszen onnan már valóban csak azok a riasztások jutnak el hozzájuk, amelyek a katasztrófavédelem beavatkozását igénylik.
Arra is felhívta a figyelmet: a gyors beavatkozás egyik feltétele, hogy a bejelentők betartsák a protokollt. Vagyis elmondják a nevüket, a káreset pontos helyszínét, illetve pontosan beszámoljanak arról, hogy mi történt.