Akár magyarországi ügyfélszolgálati irodákban is alkalmazható robotot mutattak be a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Netlife Kft. hardveres és szoftveres fejlesztésekkel alakította át a japán SoftBank Pepper nevű, négy évvel ezelőtt bemutatott fél-humanoid társalkodó robotját.
A bonyolultabb ügyekre természetesen nem megfelelő, még nem tudja kiváltani a szakképzett munkaerőt.
De vannak olyan alapvető, elementáris dolgok, mint mondjuk a mérőóra-állás bejelentése, a számlaegyenleg lekérdezése, amely nem igényel emberi erőforrást, hanem tulajdonképpen egy automatizálható feladat. Ezek a funkciók már most is megvannak egy online ügyfélszolgálaton, de ha egy idősebb ügyfél nem szereti az internetet, inkább besétál az ügyfélszolgálatra a hagyományos módon. Ezekben az esetekben lehet használni egy ilyen ügyfélszolgálati robotot - mondta Bartha Levente, a magyar fejlesztőcég ügyvezetője.
A jelenleg zajló automatizáció, a negyedik vagy digitális ipari forradalom munkaerő-piaci hatásairól már évek óta lehet olvasni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tavaly publikált kutatása értelmében
a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka már most kiváltható lenne, ami 55 szakmát érint.
Az is látható, hogy elsőként mely szakmák kophatnak ki a jövőben a robotizációval. A gyártási folyamatokban már évtizedek óta fejlődik az ipari automatizálás, ám például az önkiszolgáló kasszák terjedésével
az áruházi eladók, az önvezető járművek fejlesztésével a taxisok és fuvarozók, a beszédfelismerő szoftverek tökéletesítésével pedig a gyorsírók munkája válhat részben feleslegessé,
a változás azonban – elsősorban informatikai területen – olyan szakmákat is létrehozott, amelyek néhány évtizede még nem is léteztek.
Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője szerint a mesterséges intelligencia fejlődése és az automatizáció gyakorlatilag a munkaerőpiac minden területét érinti.
Azok a tevékenységek válthatóak ki igazán jól, amelyek felbonthatók egymás utáni logikus folyamatokra.
Van egy nagyon érdekes amerikai oldal, ahol meg lehet nézni, hogy a szakmák automatizálhatók-e. A tanárok esetében azt írja az oldal, hogy a tevékenységük 1-2 százaléka váltható ki, a könyvelők és könyvvizsgálók munkája viszont 94 százalékban automatizálható - mondta a kutatási vezető.
Hosszú távon azonban a gépek mellett várhatóan leginkább a kreatív alkotómunkára lesz szükség, az értékteremtő tevékenységre – tette hozzá Pintér Róbert.
"Az ember munkája az emberekkel való kapcsolattartásban, az érzelmi intelligenciában tud megjelenni, és ha egyébként pozitívan nézzük ezt a dolgot, akkor a gép-ember szimbiotikus együttélő kapcsolatát egy olyan ötvözött megoldással lehet elképzelni, ahol
a gép és az ember együtt dolgozik, az egyik nagyon jól tud számolni, mintázatokat felismerni, iszonyatos mennyiségű adatot át tud fésülni, a másiknak meg van érzelmi intelligenciája, intuíciója, kreativitása,
és a kettő együtt szerintem nagyon jól ki fogja tudni egészíteni egymást" - tette hozzá.
E pozitív jövőkép alapján azonban tetőzhet a strukturális munkanélküliség, amelynek problémáit Pintér Róbert szerint az alapjövedelem bevezetésével enyhíthetnék, ám mindennek lehetséges hatásairól csupán feltételezések ismertek.