Nyitókép: Pixabay.com

A nagy kérdés: a genomszerkesztésre is érvényes-e a GMO-tilalom?

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna
2018. szeptember 10. 08:56
Versenyhátrányba kerülhet az Európai Unió, ha egy kalap alá veszi a génmódosítást és a genomszerkesztést - derült ki az MTA konferenciáján.

A genomszerkesztés alkalmazásának lehetőségeiről és az európai szabályozásról háromnapos nemzetközi konferenciát szervezett a Magyar Tudományos Akadémia, amelyen 20 országból 130 szakember vett részt.

A GMO, tehát a génmódosítás technikája nagyban különbözik a genomszerkesztéstől – magyarázta Sági László, az MTA Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, a konferencia szervezője.

"Míg a genetikai módosítás esetében a bevitt gén helyének beépülése nem volt pontosan meghatározható, véletlenszerű volt, addig

a genomszerkesztés esetében a beépítés a létező legnagyobb pontossággal, bázispárszintjén meghatározható, előre programozható, hogy hol történjék a beépülés"

- tette hozzá Sági László.

A másik lényeges különbség, hogy a genetikai módosítás esetében a gén beépülése a véletlenszerűség mellett nyomokat hagy a genomban, tehát változást idéz elő, míg

a genomszerkesztés esetében nyomtalanul történik a változás, tehát semmilyen más idegen gén vagy DNS beépülése kizárható.

Az Európai Unió bíróságának döntése alapján a GMO-termékek közé sorolta a genomszerkesztett eljárással készült termékeket is. A két technológia azonban nem összevethető – mondta Sági László.

Az MTA Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte, a bíróság nem egy tudományos testület, és azért vonták szabályozás alá az így előállított termékeket, mert még nincsenek adatok a biztonságukról, hiszen annyira új eljárások.

Magyar álláspont

Magyarországon alkotmányosan rögzített a génmódosított termékek mezőgazdasági előállításának tilalma.

Az, hogy a genomszerkesztésre is vonatkozik-e, azt a tagországoknak a bírósági döntés értelmezésével egy külön szabályozásban kell majd rögzíteniük - emelte ki Sági László.

"A tudományos társadalom véleménye elég egyöntetű, az Akadémia adott ki ez ügyben állásfoglalást is, amelyben

a genomszerkesztést egy előremutató, Magyarország számára is hasznos technológiának ítélte meg.

Az Agrárminisztérium illetékes hatósága még nem adott konkrét állásfoglalást. Elképzelhető, hogy a génmódosított termékekkel egy kalap alá fogják venni az így előállítottakat is" - tette hozzá.

Kockázatmentes génszerkesztés

Ha az Európai Unió vagy Magyarország elfogadja ezt a gyakorlatot, akkor további hátrányba kerül a versenytársakkal szemben - szögezte le Sági László.

"Mind a gyógyszeriparban, mind az élelmiszeriparban már most forradalom zajlik. Ezért nagyon sokan tartanak attól, hogy

Európa ezzel a döntéssel a már meglévő versenyhátrányt csak tovább fogja fokozni, az előállító cégek tömegesen fognak kivonulni az európai piacról"

- közölte a konferencia szervezője.

Sági László elmondta, hogy a génszerkesztés teljesen kockázatmentes, az ezzel a módszerrel előállított szervezetek a természetben létező szervezetek másolatai, azokat utánozzák. Az Európai Unió az elmúlt tíz évben a nem genomszerkesztett, hanem a genetikailag módosított szervezetekre több tíz millió eurós projekteket indított, hogy ezeknek a biztonságát megvizsgálják.

A következtetés az volt, hogy az így előállított szervezetek nem jelentenek semmivel sem nagyobb kockázatot, mint egy hagyományos úton előállított új fajta.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Génszerkesztés konferencia
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást