Az elmúlt négy évben jó irányba fordultak a dolgok – mondta a rendezvényen a Líra Könyv Zrt. elnöke. Kolosi Tamás felidézte, hogy a könyvpiac 2008-tól túltermelési válságba került. Az úgynevezett évenkénti címszám 10 éve 15 ezer volt – ötezerrel több, mint most –, a budapesti könyvesboltok pedig háromszor akkora alapterületen várták a vevőket, mint a jóval nagyobb vásárlóerejű Bécsben.
A túltermelési válsághoz likviditási krízis is kapcsolódott – folytatta elemzését a kiadóvezető –, mert államosították a tankönyvpiac nagy részét, ezért a magánkiadók most már csak karácsonykor számíthatnak kiemelkedő bevételre, augusztusban nem. Szerinte ma Magyarország 10 milliós népességéből hárommillióan számítanak könyvvásárlónak.
„Most lépett gyereknevelő korszakába a Harry Potter-nemzedék”
– jegyezte meg, így, akik annak idején visszataláltak a könyvpiacra, most elkezdtek gyermekeiknek vásárolni.
Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője viszont arról beszélt, hogy a tudományos szakkönyvek piacán az utóbbi három évben jelentősen csökkentek az eladott példányszámok. A rendszerváltás idején 100 ezer darabot is eladtak egy ilyen kiadványból, most már az 5000 is jelentős sikernek számít.
A szakkönyvek piacának éves árbevétele az elmúlt 18 évben kilencmilliárd forintról hatmilliárdra csökkent.
A kiadóvezető Kolosi Tamással ellentétben nem szeretné, ha az állam ebbe a szektorba is betörne, de arra számít, hogy ez fog történni. Mint mondta, ha akár a kormány, akár az Amazon vállalat beszáll, a piacról való vita okafogyottá válik.
L. Simon László, a Fidesz kultúrpolitikusa nem értett egyet a kiadóvezetők helyzetértékelésével, szerinte ugyanis kizárólag az összes eladott példányszám számít, márpedig az 1989 óta 113 millióról 20 millióra zuhant. 1989-ben egy könyvet átlagosan 15 ezren vásároltak meg, most 1500-an, az elmúlt négy évben pedig – javarészt az Alexandra csődje miatt – négyszáz kisebb kiadó ment tönkre. Bár amíg nyomozás és bírósági eljárás folyik, nem intézkedhet a kormány, de
„az állam szerepet vállalhat, és az esetből tanulva olyan helyzetet teremthet, hogy még egyszer ez a dolog ne ismétlődhessen meg”
– tette hozzá.
Az országgyűlési képviselő a körbetartozási és csődhullámok megelőzése érdekében a könyvpiacon is létrehozna egy olyan biztosítási alapot, amilyen a bankszektorban működik, valamint osztrák mintára bevezetné a kiadók által megállapított kötött árat, amitől a könyvkereskedők legfeljebb öt százalékkal térhetnének el. Most ugyanis rendszeresen előfordul, hogy a boltok egy új könyvet is óriási kedvezménnyel árulnak, ami nyilván nagyon nagy veszteség a kiadónak. A tankönyvpiac államosítását azzal védte meg, hogy az adófizetőknek most feleannyiba kerül egy tankönyv megjelenése, mint a piacot átalakító intézkedés előtt.