A szőlő- és az almatermelők esetében is az okozza évről évre a feldolgozókkal szembeni feszültséget, hogy a két tevékenység különvált. Például nem az készíti a bort, aki termeli a szőlőt – mondta Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint így mindig fennmarad az ellentét, hiszen a borász olcsón szeretne alapanyaghoz jutni, a termelő pedig arra törekszik, hogy legalább az önköltségét állja az eladott áruból történő bevétel. A feldolgozókapacitás növelésére lenne szükség, illetve egy központi borászatra, ahonnan a kistermelő borként kapná vissza a szőlőt, de akár közösen is értékesíthetik – vélekedett Nagy István.
A tárcavezető hangsúlyozta: az almatermelőknél is hosszú távú megoldásra lenne szükség, vagyis ki lehetne alakítani egy olyan árképletet, amelyben az aktuális piaci helyzet a meghatározó.
„A mi számunkra az a megnyugtató, hogyha mindkét fél elégedetten áll fel az asztaltól”
– fogalmazott. Az ezt lehetővé tevő hosszú távú szerződésnek legalább 3 évre kell szólnia, és az árkérdést befolyásoló kalkulációt is tartalmaznia kell.
Az egész sertéságazat veszélybe kerülhet
A sertéspestisről szólva a miniszter közölte: a magyar sertéságazat nemzetgazdasági szinten attól függ, hogy sikerül-e megelőzni, hogy a vaddisznók megfertőzzék a házi sertéseket. Amíg csak a vadsertéseknél fordul elő, addig biztosított az exportunk, amennyiben azonban házisertésnél is kimutatják – mint Romániában –, azonnal leáll ennek a lehetősége.
Az agrártárca ellenőrzéseket és tájékoztató kampányokat tart a kis falvakban is, hogy a legkisebb termelők se tegyék lehetővé a vad- és a házisertés találkozását.
Egy felelőtlenül tartott háztáji sertés is csődbe viheti az egész hazai ágazatot.
Nagy István kijelentette: garantált, hogy egyelőre nincsen fertőzött házisertés az országban.
Megszüntethetik az osztatlan közös tulajdont
A tárcavezető az Aréna című műsorban azt is bejelentette, hogy elkészült az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat. A szaktudás fejlesztése és a tudományos eredmények integrálása mellett a tulajdonviszonyok tisztázásához is szükség van a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez – mondta az agrárminiszter.
Közmunkásokat is átirányíthatnának
Mint kiemelte: munkaerőhiány van a mezőgazdaságban, ezért a közmunkaprogramban résztvevők mezőgazdasági munkavégzésének további lehetőségeiről is tárgyalnak a gazdákkal. A fiatalok számára is vonzóvá kell tenni az agráriumot, és le kell számolni a mezőgazdasághoz kapcsolódó „sáros gumicsizma” negatív sztereotípiájával.