A szakértő szerint az általános társadalmi kulturáltság jelenik meg a közlekedésben is. Ha valaki a hétköznapi életben nem felel meg a társadalmi normáknak, az nagy valószínűséggel az utakon sem fog megfelelni.
"A közlekedési kultúra Magyarországon finoman fogalmazva nem éri még el azt a szintet, ami ahhoz kellene, hogy ne következzenek be balesetek,
ne legyenek az emberek egy idő után idegesek az utakon, partnerként kezeljék egymást, ezen még van mit javítani" - mondta Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő.
Motivációs célú gyorshajtás
Sokan elég pragmatikus céllal mennek gyorsabban, hogy meghatározott idő alatt eljussanak az egyik pontból a másikba, ami nagyon gyakran nem jön össze. Sokan figyelmetlenségből lépik át a sebességhatárt, megint mások pedig az adrenalin miatt száguldoznak. Élvezeti értéket jelent az ember számára az, hogy nagyobb sebességgel közlekedik. Ilyenkor az ember feszegeti a jármű teljesítőképességének a határait, és nem foglalkozik azzal, hogy kit veszélyeztet - jegyezte meg a közlekedésbiztonsági szakértő.
Lakott területen kevesebb a baleset
A lakott területeken alacsonyabb átlagsebességgel közlekedünk, ebből adódóan kevesebb a súlyos vagy halálos baleset. Lakott területeken kívül a nagyobb sebesség miatt a balesetek kimenetele súlyosabb.
"Nagyon sok olyan hátráltató tényező van, például egy útfelújítás vagy baleseti torlódás, amely sokszor arra ösztökéli az embert, ha kiszabadul egy ilyen területről, akkor megpróbálja behozni az időt, amit a torlódásban eltöltött, ez persze nem adhat senkinek felmentést arra, hogy túllépte a megengedett sebességet" - állapította meg Pausz Ferenc.
A járművezetők tisztában vannak és tisztában kell hogy legyenek a sebességhatárokkal, természetesen vannak megtévesztő helyek, amelyeket elnézhetnek, de ez fordul elő ritkábban - tette hozzá.