A szakrendelők esetében például rendszerszintű, hogy a vezetők nem tartották be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem, a kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek elmondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken,
ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.
Az elnök szerint az ország nem lehet versenyképes, ha az egészségügy pazarlóan működik.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakemberei hosszabb ideje ellenőrzik a hazai egészségügy különféle intézményeinek pénzügyeit, gazdálkodását. Ha röviden kellene összefoglalnia az eddigi tapasztalatokat, az ÁSZ elnöke így fogalmazna: anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszébe jut.
Mint mondta: az Állami Számvevőszéknek az a feladata, hogy – a parlament pénzügyi ellenőrző szervezeteként – őrködjön a közpénzek szabályos elköltése felett, s határozott jelzést adjon, ha problémás gyakorlatokat észlel. „Ennek szellemében végeztük és végezzük a jövőben is ellenőrzéseinket az egészségügyben” – fogalmazott. Elmondása szerint találtak olyan kórházat, ahol
szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott le közbeszerzést,
vagyis a vásárlásoknál minden lehetséges jogszabályt figyelmen kívül hagytak.
Számos olyan kórház is akadt, ahol nem vezettek hiteles leltárt bizonyos eszközökről, így gyakorlatilag nem tudták megmondani, hogy adott pillanatban mekkora a készletük, s miből mennyi fogy. Néhol az elszámolások egyszerűen átláthatatlanok voltak. De kaotikus viszonyokat találtak egyes szakrendelőknél is. Számos esetben hamis nyilatkozatokat tettek az intézményvezetők a gazdálkodásról, így esély sem volt arra, hogy kiderüljön, mekkora vagyonnal gazdálkodtak és a forrásokat mire fordították.
„Az eddigiek alapján azt kell mondjam:
rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
Elképzelhetetlen pénzügyi viszonyok uralkodnak néhol az egészségügyben. Ráadásul a korrupció ellen védelmet nyújtó kontrollrendszereket gyakorlatilag egyik ellenőrzött egészségügyi intézményben sem alakították ki megfelelően” – fogalmazott Domokos László.
A súlyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt nem tudhatjuk, valójában mennyi pénz kell az egészségügynek. Az Állami Számvevőszék elnöke hozzátette: ellenőrzésekor két olyan intézményt is találtak, ahol minden megfelelően ment, a szabályokat betartották, a közpénzt eredményesen és hatékonyan költötték el, s ki is jöttek a keretükből. Olyan kórház is akadt, amely nagyjából szabályszerűen működött, ahol törekedtek az előírások betartására. „Vagyis lehet jól csinálni” – jegyezte meg Domokos László.
A szervezet elnöke azt javasolja, ezeknek az intézményeknek a vezetőit ne váltsák le, hiszen a feladatukat el tudják látni.
Ott azonban be kell avatkozni, ahol a gazdálkodásban súlyos szabálytalanságok vannak.
„Lehet, hogy az ottani vezető egyébként kiváló orvos, remekül ért a gyógyításhoz és nincs párja a műtőben. De akkor csak azzal foglalkozzon, a pénzügyekkel, a logisztikával ne törődjön, azokat vigye valaki más” – emelte ki.
Szerinte Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter lehetőségeinek tárháza végtelen: leválthatja az érintetteket és másokat nevezhet ki, összevonhatja az adott intézmény gazdálkodását egy másikkal, vagy akár egy külön pénzügyest is odaküldhet.
Azt is elmondta, hogy jelenleg, ha egy kórház betartja a szabályokat, és nem költi el az összes rendelkezésére álló pénzt, akkor jó eséllyel elvonhatják tőle a megmaradt összeget. A másik intézmény, amelyik viszont jóval többet költ, mint lehetne, ahelyett az állam idővel jót áll, s kifizeti a tartozását. „Ez körülbelül
olyan, mintha azt büntetné meg a környezetvédelmi hatóság, aki kidobja a szemetet a kukába, annak pedig pénzt adna, aki az erdő szélére hordja az építési sittet”
– fogalmazott.
Domokos László az InfoRádiónak elmondta: 30 éve kialakult gyakorla, hogy minden intézmény alkulál azzal, hogy a harmadik negyedévben a kormány konszolidációt hajt végre az egészségügyben. „Ennek eredményeképpen drágább, és nem feltétlenül ésszerű beszerzések zajlanak” – fogalmazott.
Az elnök elmondása szerint a számvevőszék nem vizsgálja a körülmény okait, így nem állapították meg, hogy tudatos költekezésről vagy hozzá nem értésről van-e szó. Domokos László azt is elmondta: annyira nem súlyos a helyzet, hogy az ÁSZ közbelépjen, Kásler Miklósnak azonban minden lehetősége megvan ahhoz, hogy intézkedjen. Amennyiben ezek elmaradnak, a szervezet joga és bevett gyakorlata, hogy kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál a renitens egészségügyi intézmények juttatásainak felfüggesztését.