A Hotline jogsegélyszolgálat 2011 óta több mint négyezer online bejelentés nyomán intézkedett, ezeknek negyede a hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom kategóriájába esett.
Ilyen lehet az, amikor
- valakiről közzétesznek egy képet egy közösségi felületen az illető hozzájárulása nélkül,
- hamis profilt hoznak létre, amelyben az illető képeivel kommunikálnak,
- fényképet készítenek az emberről, de nem tud róla és azt megosztják,
- valaki egy szakítás után bosszúból visszaél azokkal a felvételekkel, amelyek a birtokában vannak.
A jogsegélyszolgálat megvizsgálja a bejelentéseket, és ha jogsértőnek találja, akkor kérheti a tárhely, illetve a tartalomszolgáltatókat, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a tartalmakat - mondta az NMHH Digitálisműveltség-fejlesztési Osztály osztályvezetője.
Ez nem hatósági eljárás, ebben az esetben nem médiahatóságként lépünk fel. Ez a jogsegélyszolgálat inkább a felelősségvállalás jegyében végzett tevékenység
- hangsúlyozta Katona Gergely Pál.
A nemrég indult kampány az áldozatok felé fordul, azok felé, akiket valamiféle sérelem, jogsértés ért az interneten. Az alapvető üzenet az, hogy senki ne érezze védtelennek magát, ne gondolja azt, hogy nincs mit tenni.
Az elérhetőség igénye felülírja a biztonsági megfontolásokat
A kampány központi üzenete, hogy bár elsőre úgy tűnik, a gyerekek otthonosan mozognak a digitális eszközök és az újmédiás tartalmak világában, gyakran mégis bizonytalanul ítélik meg saját online cselekedeteik közösségi, etikai, vagy akár jogi vonzatait.
A főleg 11-16 éves gyerekeket célzó kampányban kétféle kontextusban - ártalmatlan, illetve bántó, fenyegető jelentésükben - mutatják meg a gyakran használt hangulatjeleket, a problémák felismerése mellett pedig útmutatást is adnak azok kezeléséhez.
A kampány első szakasza a célcsoport által használt online felületeken, és a szülők tájékoztatására magazinokban zajlik, amihez később közterületi megjelenések csatlakoznak.
Az NMHH fél éve kétezer 7-16 év közötti gyermek és szülő részvételével kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatást végzett, amelyben a médiahasználati szokásaikról, és azokról a szabályokról kérdezték őket, amelyeket a családok alkalmaznak, hogy kontrollálják a gyerekek médiajelenlétét.
A kutatásból kiderült, hogy
a 15-16 éves lányok 27 százalékával az elmúlt egy évben történt online megfélemlítésnek tekinthető eset.
A kutatásban résztvevők 23 százaléka találkozott olyan tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, amelyek származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk vagy fogyatékosságuk alapján diszkrimináltak társadalmi csoportokat - közölte az NMHH. Hozzátették,
az életkor emelkedésével egyre magasabb az ilyen tartalmakkal találkozók aránya.
A válaszok szerint a 15-16 évesek 35 százaléka legalább négy információt ad meg magáról a közösségi felületeken. Jellemzően nevüket, korukat, iskolájuk nevét, általában e-mail címüket, valamint magukról készült képet tesznek közzé.
A szakemberek szerint
az online jelenlétben az elérhetőség és a megmutatkozás igénye gyakran felülírja a biztonsági megfontolásokat.
Bejelentést tenni itt lehet, akár névtelenül is. A hotline munkatársai tanáccsal segítik a bejelentőt, vagy közreműködnek a tartalom eltávolításában.