A kormánypártok egy általuk nemzetibbnek ítélt irányba terelnék a kulturális és a tudományos életet – reagált Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédére Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. A nem kifejezetten erősen nemzeti karakterű és pusztán mérsékelten jobboldali kulturális újságírók és művészek háttérbe fognak szorulni – vélekedett a szakértő. Szerinte olyan intézmények is támadás alá kerülnek, amelyek élére már a Fidesz nevezett ki a párthoz „egyébként kifejezetten hű, de mérsékelt embereket”.
„Úgy gondolják, hogy a kutúra egy olyan csatatér, ahova radikálisabb, erősebb nézőpontokra lesz szükség ahhoz, hogy győzedelmeskedni tudjanak hosszútávon a kultúrharcban”
– fogalmazott.
Rajnai Gergely szerint a kultúrharcnak nemzetközi vonatkozása is lehet. Steve Bannon és az amerikai populistákat támogató erők szeretnének európai szinten összefogni. „Ez egy kulturális forradalom is” – vélekedett a szakértő. A populista erők nézeteivel megegyező, európai értékeket erősítő kultúrát építenének – vélekedett.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója viszont úgy vélte, hogy Orbán Viktor csak a kereszténydemokrata értékrendet érvényesítené a hatalmon kívül is. Az elemző szerint érthető, ha a miniszterelnök arra törekszik, hogy nem csak a politikában, hanem a kultúrában és a gazdaságban is az ő értékrendje szerint alakuljanak az erőviszonyok.
A Nézőpont Intézet igazgatója hozzátette: a kormányfő megszervezte a közép-európai szövetséget, amelyet kereszténydemokrata alapokra helyezett. Ez szerinte nem a hagyományos jobboldali kereszténydemokráciát jelenti csupán, hanem a keresztény életvitel, életmód védelmét, illetve a demokratikus többségi felhatalmazás fontosságát is, hogy
a társadalom többségének az elvárásai szerint, alapvető értékrendbeli döntések alapján irányítsák az országokat.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a konzervatív lengyel, a liberális cseh és a szociáldemokrata szlovák kormány is kereszténydemokratának értelmezhető, mivel hasonló értékeket vallanak.
Nemzetépítés
Orbán Viktor a nemzetek szövetségeként képzeli el az erős Európát, ezért is beszélt nemzetépítésről Tusnádfürdőn – mondta a Nézőpont Intézet igazgatója. Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy a magyar miniszterelnök elképzelése Emmanuel Macron által képvisel álláspont ellenpólusaként fogható fel, a francia elnök ugyanis – a nemzeti helyett – európai szuverenitásról beszél megszólalásaiban.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medence újjáépítéséről a kormányfő Erdélyben beszélt, ahol el kellett magyaráznia, hogyan értelmezhető ez román és magyar szempontból.
Orbán Viktor a magyar közösség kulturális építése mellett a közép-európai országok gazdasági és infrastrukturális együttműködését is beleérti ebbe
– tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel.
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint viszont – azzal együtt, hogy Erdélyben kellett a helyiekhez szólni – mindennek, amit Orbán Viktor mondott, nemzetközi üzenete is volt. Rajnai Gergely szerint a magyar miniszterelnök regionális vezető szeretne lenni, és erre a kormányfőnek van esélye.
Az Európán végigsöprő populizmust egyre többen magyar kormányfő nevéhez kötik, különösen a régióban. „Miközben egy lengyel szavazó a saját jobboldali pártjára szavaz, azért némileg kötődik Orbán Viktorhoz, míg egy magyar szavazó nem kötődik egy lengyel politikushoz” – fogalmazott Rajnai Gergely. Az elemző úgy vélte,
az Európai Parlamenten belül megalakulhat egy új populista, jobboldali, erős nemzeti keresztény karakterű politikusokat összefogó pártcsalád, Orbán Viktor vezetésével.