Táppénzt az csal, aki nem beteg, mégis kiíratja magát az orvossal. Leggyakrabban a mezőgazdasági idénymunka, építkezés idején, olykor munkahelyváltás előtt, vagy nyaralás miatt kérik néhány nap igazolását az orvostól. A betegség első 15 napján a munkáltató állja a költségét, és betegszabadság címén fizet ellátást az alkalmazottjának, a 16. naptól pedig az egészségbiztosítóé a költség. Ha az okozott kár eléri a költségvetési csalás küszöbét, azaz a 100 ezer forintot, alapesetben kétévnyi elzárással is büntethető az elkövető - írja a Népszava.
Ha lassan is, de az elmúlt években nőtt a táppénzes napok száma, és ezzel párhuzamosan az egészségbiztosító kiadása is. A társadalombiztosítási ellátásokkal való visszaélések száma 2013 és 2017 között alatt csaknem megháromszorozódott, utolsó évben már 143 volt, öt év alatt pedig csaknem félezer eset történt.
A legtöbb embert a háziorvos írja ki, mert a legtöbb szakrendelésnek nincs táppénzbevételi joga. Az ellenőrző főorvos csak a 30 napnál hosszabb eseteket vizsgálja. Minden betegségnek meg van az átlagos gyógyulási ideje, ennyi ideig lehet valakit kiírni. Az orvosnak alapesetben akkor is el el kell hinnie, hogy fájdalma van a betegének, ha nem is talál fizikailag tetten érhető tünetet. Ugyanakkor előfordul, hogy valaki önmagát buktatja le, amikor például súlyos ízületi gyulladása ellenére sítúrás képeket posztol magáról a közösségi portálon.
Gyanús esetben a munkáltatók maguk is kérhetnek rendkívüli felülvizsgálatot az egészségbiztosítótól. Bár a szolgáltatás díja 15800 forint, ezzel nem túl gyakran élnek, inkább magánnyomozót bíznak meg alkalmazottaik ellenőrzésével.
Tavaly a 66 231 praxisellenőrzés során 767 407 felülvizsgálatot végeztek, 164 440 beteget meg is vizsgáltak. Csak 233 esetben tettek javaslatot a táppénz folyósításának megszüntetésére.