A nők részvételi aránya a rendszerváltás utáni országgyűlésekben mindig is alacsony volt. A 2010-es és a 2014-es ciklus kezdetén például csak 10 százalék alatti. A mostani 11 százalék nemzetközi viszonylatban is a legalacsonyabbak között, a női egyenjogúság szempontjából sereghajtó arab országok szintjén van – írja a HVG, amely a parlament összetételéről készített kutatást.
A felmérés arra is kitér, hogy milyen a tipikus magyar politikus képe a 2018-as ciklus kezdetén.
- Vidéken született,
- katolikus vagy református egyházban keresztelkedett,
- középkorú,
- bölcsész vagy jogi diplomával rendelkező,
- házasságban élő férfi, 2 vagy 3 gyerekkel.
Ezek a jellegzetességek a korábbi ciklushoz képest nem nagyon változtak, illetve amennyiben igen, a korábbi tendenciák erősödése figyelhető meg.
A kutatás szerint a politikai elit zártabbá válását mutatja, hogy míg 20 éve az első Orbán-kormány hivatalba lépésekor a képviselők felének volt legalább egy ciklusnyi parlamenti múltja, addig a 2018-as parlamenti választáson már több mint háromnegyedük újította meg mandátumát.
A képviselők között egyre több a főállású politikus, aki nagyon rövid ideig vagy soha nem dolgozott a tanult szakmájában,
és a politikai karrierje formálódásában nagyobb szerepe volt a pártfunkciónak, mint valamilyen civil szakmában elért eredménynek – derül ki a HVG kutatásából, amely a képviselők egyetemi, főiskolai végzettségére is kitér: megállapítja, hogy
a diplomások aránya némi növekedést mutat.
A 2014-es ciklus indulásakor 180, most 183 diplomás képviselő ül a parlamentben, és további három, ha diplomát nem is, de abszolutóriumot már fel tud mutatni. A felmérésből az is kiderül, hogy a képviselők 94 százalékának van saját tulajdonú ingatlana, lakása, családi háza, nyaralója, kisebb-nagyobb földje. A képviselők ötödének pedig van valamilyen cégtulajdonosi érdekeltsége is.