Palkovics László a minisztérium innovációs irányvonalát mutatta be a konferencián tartott előadásában. A tárcavezető elmondása szerint az Innovásiós és Technológiai Minisztérium feladata, hogy
a Magyarországon működő szervezetek hatékonyságát „minden eszközzel próbálja meg növelni”.
Ennek érdekében növelni kívánják az ország innovációs képességét és kapacitását.
A miniszter célként kiemelte, hogy a magyar vállalatok – önállóan, esetleg hazai vagy külföldi partnerek bevonásával – saját terméket fejlesszenek és állítsanak elő. Ebben az egyetemek is tudják segíteni a cégeket, hiszen az egész országot lefedő struktúrával és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek – tette hozzá Palkovics László, aki hangsúlyozta: mivel a magyar innovációs kutatás-fejlesztés véges erőforrásokkal bír, így a tevékenységet fókuszálni kell.
Az innovációra használt forrás több helyről adódik össze: egyrészt a vállalatok befizetéseiből és a kormány hozzájárulásával működő innovációs alap, másrészt az állami költségvetésben az intézethálózatokban történő kutatásokra elkülönített pénzösszeg áll rendelkezésre.
A rendezvény egyik fő témája továbbá, hogy a 2021-27-es uniós költségvetés egyik nyertese az innovációs kutatás-fejlesztés – mondta a tárcavezető, aki elismerte, hogy hazánknak sokat kell javulnia ezen a területen. Palkovics László kiemelte: fontosak a más európai országgal vagy éppen Izraellel történő együttműködések.
Az MTI tudósítása szerint a miniszter a konferencián elmondta: motiválttá kell tenni a magyarországi vállalatokat a kutatás-fejlesztés erősítésében, ezért is kerültek a források egy helyre, az új Innovációs és Technológiai Minisztériumba. A külképviseletek, valamint a hazai kutatás, fejlesztés és innováció intézményei, vállalatai részvételével tartott rendezvényen Palkovics László szólt arról, hogy miközben a digitalizáció terjedésével átrendeződik a munkaerőpiac, a hozzáadott értékek tekintetében még több munkaerőre lesz szükség.
A tárcavezető úgy látta, hogy elérhető a kitűzött célszám és 2020-ra 1,8 százalékra nőhet a kutatás-fejlesztés aránya a GDP-ben. Örvendetesnek nevezte, hogy az EU-ban Magyarország exportjában a legnagyobb a high-tech részaránya, még ha ez a sajátos hazai gazdaságszerkezetből is adódik.
Palkovics László üdvözölte, hogy a hat science park (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Győr) fejlesztése zajlik, a további rezsicsökkentés kapcsán az optimalizált energiafelhasználásról beszélt és hangsúlyozta a szakképzési rendszer átalakításának, a felnőttképzésnek a fontosságát.
A tárcavezető szerint
hamarosan le fogják tudni zárni a minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között kialakult vitát.
Hozzátette: nincs szó az akadémia autonómiájának megsértéséről, a dolog kizárólag arról szól, hogyan tudják elhelyezni a kutatás-fejlesztési forrásokat. „Egyrészt a párhuzamosságok kérdését kell megoldani, másrészt azt, hogy nem tudunk mindennel azonos módon foglalkozni, bizonyos területekre muszáj lesz fókuszálni” – jegyezte meg.