Az alkotmányjogi panasz indítványozóját hazájában transzszexualitása miatt üldözték, és emiatt Magyarországon menekültstátuszt kapott. Az indítványozó neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz (BÁH), mert bár származási országa iratai szerint nő, ez nem tükrözi nemi identitását.
A BÁH a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozónak nincs magyarországi születési anyakönyve. A külföldi állampolgár felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot.
Az indítványozó ezután fordult az Ab-hoz.
Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasította, mert a bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk. Ezt az ügyet ugyanakkor nem lehetett elbírálni, mivel nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amelyet a bíró értelmezhetne. Az Ab hivatalból eljárva megállapította: a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, így mulasztásos alaptörvény-ellenesség és diszkriminatív helyzet áll fenn. Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-éig szabályozza ezt az eljárását.
Az Ab szerint a nemváltoztatás velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja az átvezetést a nyilvántartásokban. Jelenleg azonban a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott, a jogalkotó tehát az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget magyar és nem magyar állampolgárok között. Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben lesz majd lehetősége az indítványozónak ismét benyújtania kérelmét.