– Ha most egy beteg bekopogtat az ajtón, és nem azonnali ellátásra van szüksége, legkorábban négy hét múlva tudom fogadni például fogtömésre – érzékelteti Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke a baj nagyságát a Népszava cikkében. Az orvos szemléltetésül említi, hogy
miközben tíz gyerekből kettő-háromnak biztosan szüksége van fogszabályozásra, egyes megyékben csak erre a kezelésre már éveket kell várni.
Zalában például körülbelül három évet, mert ott havonta csak 45 órában van szakorvos.
Ennél jóval rosszabb a helyzet Komárom-Esztergomban és Nógrádban, mert ezekben a megyékben már csak egy fogszabályozó rendelés működik, így akár öt év is lehet a kezelésre az előjegyzés. Ennyi idő alatt egy gyerek akár ki is nőhet a fogszabályozásból – érvel az érdekvédő.
A felnőttek élete sem sokkal könnyebb. Míg negyvenéves korig általában szuvasodás, ezt követően viszont a lötyögő fogak, a fogkövek, az ínybetegségek okoznak problémát.
Ha egy meglazult foggal valaki még időben eljut a paradontológushoz (ínybetegségekkel foglalkozó szakorvos), van esély a stabilizálásra.
Ha későn megy, már csak sok pénzért lehet csontpótló eljárásokkal menteni, ami menthető. Nagy Ákos szerint a negyven felettiek 35-40 százalékának lenne szüksége paradontológiai kezelésre, csakhogy valószínűleg a rászorulók nagy többsége soha nem jut el oda. Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO adatai szerint a 65–74 éves magyar emberek negyedének már egyetlen foga sincs. Erre az adatra nagyon egyszerű a magyarázat: az országban mindössze nyolc közfi nanszírozott, ínybetegségekkel foglalkozó rendelés működik.
Megoldási lehetőségek
Az Országos Alapellátási Szövetség a feszültségek oldására javaslatot is készített.
Az egyik lehetőség, hogy a kasszát igazítják a csomag tényleges költségeihez. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi praxisonként átlagos 900 ezer forintos havi finanszírozási összeget kell körülbelül 1,7 millió forintra emelni.
Ha ez nem megy, akkor a rendelési időt lehetne hozzáigazítani a kasszához, azaz a mostani betegfogadási időket kellene megfelezni. Ennek a megoldásnak a hatására a kezelési listán a várakozási idő megduplázódna. Például a 3–5 éves fogszabályozási várólista 6–10 évre növekedhetne, és még egy sima „SZTK-s tömésre” is körülbelül egy évet kellene várni.
A szövetség által jelzett harmadik lehetőség, hogy a kormányzat a fogászati csomagot igazítja hozzá a kasszához, azaz a mostani térítésmentes ellátásokból vesz vissza, és önrészt szab a betegeknek.