Nyitókép: Mohai Balázs

Handó Tünde az Alkotmánybírósághoz fordulna – hetilapszemle

Infostart / InfoRádió - Szabó S. Gergő
2018. június 7. 18:09
A Heti Válaszban interjút olvashatnak Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével, aki szerint évek óta kevés pénz jut a magyar irodalom fordítására. A Figyelőnek Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke beszélt arról, hogy szerinte az Alkotmánybíróság mondhatna véleményt az Országos Bírói Tanács működése miatt kirobbant vitáról. A HVG összeállítást közöl Rainer M. János történész ludovikás tisztekről szóló kötetéről.

A nyomtatott formában utoljára megjelenő Heti Válaszban interjút olvashatnak Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökével, aki a konzervatív oldalt is bírálva beszél az irodalmi életben meglévő világnézeti aránytalanságokról. Szentmártoni János szerint jelenleg nincs kultúrharc, ő inkább annak a híve, hogy az íróknak nem valami ellenében kell megfogalmazniuk magunkat, hanem valami érdekében. Szentmártoni János szerint évek óta kevés pénz jut a magyar irodalom fordítására, ezért olyan stratégiát kell kiépíteni, amellyel olyan alkotókat is be lehet mutatni a magyar és a külföldi közönségnek, akik eddig valami miatt nem rúghattak labdába.

A Figyelő interjút közöl az Országos Bírói Hivatal elnökével. Handó Tünde törvényértelmezése szerint nem törvényes az Országos Bírói Tanács működése mindaddig, amíg a tagok és a póttagok száma el nem éri a törvényben előírt létszámot. Handó Tünde úgy véli erről az értelmezési vitáról egyetlen szerv, az Alkotmánybíróság mondhatna véleményt. Az OBH elnöke úgy véli, a külső szemlélőnek abból fakad a rendezetlenség látszata, hogy néhány sértődött bíró meg tudja bolygatni azt a nyugalmat, ami eddig jellemezte a szervezet munkáját. Handó Tünde hangsúlyozta, hogy nem gondolt arra, hogy lemondjon.

A HVG összeállítást közöl Rainer M. János történész ludovikás tisztekről szóló kötetéről, amely a deklasszálódásról és visszaemelkedési kísérletekről is szól. A cikkből kiderül, hogy kiszámítható, tekintélyes középosztálybeli életet remélt az a 160 férfi, aki 1939-ben végzett a magyar tisztképzés fellegvárában, a Ludovikán. A Rainer M. János a Századosok című kötetében azt tárta fel, hogy egészen másképp alakult a háborúról jobbára századosként hazatérő tisztek sorsa a következő évtizedekben. Akik 3,5 fél éves hadifogságot letöltve Magyarországon maradtak, nem gyakorolhatták hivatásukat. Csaknem harmaduk megpróbált a hadseregben maradni. És bár a a tiszthiány miatt néhányukat visszavették, hamarosan leszerelték őket. Egy kivétellel még a tartalékosi tiszti rendfokozatot is megvonták mindenkitől 1956 után.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
180607 BEL1 1330 Hetilapszemle SZSG
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást