Az Országgyűlés 2010. május 31-én a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt kezdeményezésére fogadta el azt a törvényt, amely június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 2010. június 4-én emlékülést tartott a törvényhozás, amelynek akkor még Schmitt Pál volt az elnöke.
„Nem revíziót, hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kívánunk szomszédainknak és Európának”
– fogalmazott az akkori házelnök.
2010-ben köztársasági elnökként Sólyom László üdvözölte a nemzeti összetartozás napját. „Ideje volt már,
hogyha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével”
– emelte ki.
Trianon a mai napig meghatározza a mindenkori magyar kormányok működését és ez még nagyon sokáig így lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Romsics Ignác történész. „Magyarországon csak mintegy kétharmada maradt a magyaroknak, több mint egyharmaduk a szomszédos országba került. Ez 1920-ban több mint hárommillió ember volt, még ma is több mint kétmillió. Ettől egyetlen magyar kormánynak sem lehet függetlenednie.
Nemcsak emberekről volt szó, hanem területekről, nyersanyagokról, kulturális emlékekről – ezek szintén mai napig ható tényezők”
– fejtette ki.
„Lehetett akkor úgy viszonyulni, hogy az egész úgy, ahogy van egy oktroj és mindent vissza – a két háború között hallottunk ilyesmit. Lehetett úgy viszonyulni 1945 és a 80-as évek vége között, hogy nem vagy minimálisan beszélünk róla – az akkori tankönyvekből ezek az adatok jórészt hiányoztak is. A rendszerváltás óta is eltelt már közel harminc év, és ez egy pluralista társadalom, ennek megfelelően a Trianonnal kapcsolatos vélemények is különbözőek” – magyarázta a történész az eseményhez való különböző viszonyokat.
A trianoni békediktátum a mai napig sok munkát ad a történészeknek. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 nevű Kutatócsoportja évek óta vizsgálja ezt a témát – mondta az InfoRádióban Ablonczy Balázs, az akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Megjegyezte: vannak olyan nagyhatalmak és környező országok, amelyeknek a békekonferencián történő résztvételéről igen keveset tudunk. Így például nincsenek ismereteink arról, hogy Olaszország, Japán és az Egyesült Államok mit gondolt a Közép-Európában létrejövő határokról.
„Az elszakított területekről nagyjából négyszázezer-ötszázezer ember menekült el, akiknek a sorsáról nagyon keveset tudunk”
– tette hozzá a szakértő, aki azt is elmondta, hogy a kutatás végére lesz 8-10 olyan kötet, melyek között lesznek forrásgyűjtemények, monográfiák és idegennyelvű kötetek is.
Mint minden évben, idén is több rendezvényt tartanak az Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan a trianoni határokon belül és azokon kívül is. Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára egy brassói rendezvényen vett részt. „A békediktátum a magyarság számára azt jelenthette volna, hogy a magyarságot el akarják törölni a föld színéről” – fogalmazott az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy ez a szándék nem hozott eredményt, hiszen a magyar nép „az elmúlt 100 évben megerősödött”.
A trianoni békeszerződésről az Országgyűlés tagjai is megemlékeznek a törvényhozás mai plenáris ülésén.