Tavaly háromszáz keresztnévjavaslat érkezett hozzánk, amelyből harmincnyolc férfi- és tizennyolc női nevet javasoltunk bejegyzésre, így hivatalossá vált a Krizantusz, a Milen és a Lemmi, a női nevek közül pedig a Meril, a Nea és a Miletta – nyilatkozta a Magyar Időknek Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében működő utónévbizottság tagja.
A grémiumhoz idén hetente tíz-tizenöt javaslat érkezik, így az elmúlt hónapokban elfogadták az Alekszej és a Holden férfinevet, valaminta a Jola, Norella, Valina, Bogdána és Hannabella női nevet is. Elutasították viszont a Mazsola, Keti, Elizabeth, Máseny, Babi, Kiwi, Erdőcske, Hattyú, Pötyi, Zene, Éden javaslatokat.
A magyar utónévlista már több mint négyezer nevet tartalmaz. A 60-as évektől tucatjával érkeztek a kérelmek az Akadémiához. A média mindig befolyásolóerővel bírt, így a 80-as években a televízióban vetített Rabszolgasors című sorozat főhősnője, Isaura nyomán komoly keresztnévadási hullám indult. Most a török sorozatok vetítésének hatása érezhető, sok ott hallott név elfogadása iránti kérelmet kap az utónévbizottság, amely eldönti, hogy a javaslatok közül melyek alkalmasak anyakönyvi bejegyzésre.
Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember is. A sok kérelem miatt a bizottság tagjai gyakorlatilag hetente üléseznek, majd szakterületük szerint vizsgálják meg az igényeket – avat be a munkájukba Raátz Judit. Sokszor régi okleveleket, dokumentumokat, történelmi névre hivatkozáskor az Árpád-kori személynévtárat is tanulmányozzák, de a döntések meghozatala előtt történészeket, irodalmárokat, nyelvészeket is bevonnak.
A bizottság szempontrendszerében az a legfontosabb, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni.
A nevek többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja, mint Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is. Ilyen a Gergő, a Janó és a Jankó.