Pünkösd a legrégebb óta ismert hivatalos ünnep a keresztény egyház három legnagyobb ünnepe közül, részben
a szentlélek ünnepe, másrészt az egyház születésnapja, emiatt az ókeresztény egyház is ünnepelte
- mondta Sándor Ildikó néprajzkutató az InfoRádióban, hozzátéve, hogy a pünkösdi ünnepnek régi antik gyökerei is vannak.
Egykor különösen sok szokás kapcsolódott ehhez az időszakhoz, az egyház, a régi antik, és a népi kultúrából származó elemek keveredtek egymással. "Sok vidékünkön pünkösdkor a lányok házaló népszokásokkal keresték fel a falubelieket, így köszöntve őket és az ünnepet. Emellett létezik
a pünkösdikirály-választás, ami a fiúk, férfiak erőt és ügyességet próbáló versengése"
- sorolta Sándor Ildikó, aki elmondta azt is, hogy a feladatok között előfordul lovaglás, szamaragolás, versenyfutás és magas fára mászás is.
A pünkösdikirály-választás Európa-szerte nagyon sok helyen ismert szokás volt, ami elmondható még a pünkösdhöz kapcsolódó táncmulatságról is - mondta a néprajzkutató. Magyarországon elterjedt a május 1-jén felállított májusfa körüli táncolás, ami egyébként a fakultusz szinte egyetlen emléke a magyar néphagyományban (ellentétben más európai népekkel, amelyek a fák tiszteletét a régi világokban intenzívebben gyakorolták, mint a magyarok).
A csíksomlyói búcsú
Nem Csíksomlyó az egyetlen, ahol éppen pünkösd lett a kiemelt, jeles búcsújáró időszak - mondta Sándor Ildikó. "Napjainkra egy nagyon izgalmas változást figyelhetünk meg, hiszen ez a helyszín már nemcsak a katolikusok számára vonzó és érdekes, hanem turisztikai célponttá is vált. Emellett pedig, mivel egy határon túli, de a magyar kultúra szempontjából fontos helyszínről van szó,
a nemzeti identitás megnyilvánulása is a csíksomlyói búcsú látogatása
- hívta fel a figyelmet Sándor Ildikó néprajzkutató, hozzátéve, hogy az elmúlt években nőtte ki magát a vallási esemény egy szélesebben értelmezett közösségi programmá.