Áder János személyesen kért bocsánatot a megtámadott református egyházi vezetőktől

Infostart / MTI
2018. május 15. 11:24
Áder János személyesen kért bocsánatot a református egyházi vezetőktől az őket az Országgyűlés alakuló ülése után ért támadás miatt. A köztársasági elnök kedden a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában kereste fel a református elöljárókat.

Áder János úgy fogalmazott: mivel egy hete hiába vár a bocsánatkérő nyilatkozatra, "ezért a magukról megfeledkezett és önmagukból kifordult tüntetők és az eddig hallgatásba burkolózó politikusok helyett" megköveti Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét, Huszár Pált, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnökét, és Gér Andrást, az egyház zsinati tanácsosát.

Hozzátette: az egyházi vezetők az ő meghívására vettek részt az Országgyűlés alakuló ülésén.

Áder János hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága alaptörvényben biztosított alapvető jog, amely mindenkit megillet. Ennek a szabadságnak azonban "világos határa van", amely "ott húzódik, ahol a kinyilvánított vélemény durva agresszióban, fenyegetésben ölt testet, sérti a másik személyes szabadságát, emberi méltóságát".

A nyilatkozat teljes szövege olvasható a köztársasági elnök hivatalos honlapján:

"Elnöki nyilatkozat református vezetőknél tett látogatást követően

Harmadik alkalommal kell hasonló ügyben a nyilvánossághoz fordulnom. Először 2012 júniusában, amikor Schweitzer József nyugalmazott főrabbit érte atrocitás az utcán. Másodszor négy esztendővel ezelőtt, amikor Pásztor Istvánt, a vajdasági magyarok elnökét támadták meg. Most pedig az egy hete a Parlament előtt történtek miatt.

Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke,Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke és Gér András, a Református Egyház zsinati tanácsosa meghívásomra az Országgyűlés alakuló ülésének vendégei voltak. Egyházi hivatásukban mindhárman nagy alázattal szolgálják a békességet, hirdetik az egymás iránti tiszteletet és a szeretet törvényét.

A Parlament épületéből kilépve azonban azt kellett tapasztalniuk, hogy vannak, akik csak a gyűlöletkeltés, a rombolás, az erőszak törvényét ismerik. Ők hárman, akik egyházi vezetőként mindent megtesznek az itthoni és határon túli közösségeink lelki egészségéért és boldogulásáért, most megdöbbenve tapasztalták, hogy a tüntetők közül jó néhányan emberi mivoltukból kivetkőzve aljasul gyalázzák őket.

Nincs az a sérelem, amely igazolhatná, hogy Magyarországon becsületes, jó szándékú embereket, nagyra becsült vallási vezetőket, egy tisztességben megőszült tudóst, egy öt gyermekes édesapát ilyen méltatlan támadás érjen.

Akik nem ismerve se Istent, se embert, csak üvöltözni, gyalázkodni képesek, sötét erőknek engedik át önmagukat.

A véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvényben biztosított alapvető jog, amely mindenkit megillet. De ennek a szabadságnak minden demokráciában világos határa van. Ez a határ ott húzódik, ahol a kinyilvánított vélemény durva agresszióban, fenyegetésben ölt testet, sérti a másik személyes szabadságát, emberi méltóságát. 2018. május 8-án a Kossuth téren sokan lépték át ezt a határt.

2012-ben azt mondtam: „Nem elég tiltakoznunk, nincs más választásunk: mások mocskát nekünk kell eltakarítanunk.”

2014-ben pedig: „Nem fordíthatjuk el tekintetünket, ha bárkit vallása, társadalmi hovatartozása, nemzetisége, politikai meggyőződése vagy véleménye miatt bántalmaznak… Minden ilyen esetben félre kell tenni a politikai haszonlesést, ravaszkodást, méricskélést, egyetlen erkölcsös cselekedet lehetséges: minden politikai nézetkülönbséget és megfontolást félretéve, egy emberként állunk azok mellé, akiket emberi méltóságukban és magyarságukban megaláztak és megsértettek.”

Egy hete várok erre a megnyilatkozásra. Hiába.

Ezért a magukról megfeledkezett és önmagukból kifordult tüntetők és az eddig hallgatásba burkolózó politikusok helyett megkövetem Huszár Pált, Szenn Pétert és Gér Andrást."