Magyarországon az ivóvíz kiváló minőségű, az ország adottságai mennyiség és minőség tekintetében is nagyon jók. "Hazánkban mélységi vizeket szogláltatnak az ivóvízszolgáltatók, ezért minimális azon települések száma, ahol bármilyen tisztító beavatkozásra volna szükség. Ha mégis, akkor az vagy a szennyeződő környezet miatt történik, vagy a víz tartalmazhat olyan geológiai anyagokat, amelyeket az új uniós szabályok miatt kell szűrni" - mondta Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára.
Az Alföld egyes területein, illetve a déli és az észak-magyarországi területeken vannak olyan területek, ahol a víz geológiai eredetű arzéntartalmát kell a 10 mikrogramm/literes határértékre csökkenteni. Ezeken a helyeken megépültek uniós forrásból a víztisztítók, beüzemelésük helyenként még folyamatban van.
Ezek a beruházások azonban a csövek cseréire nem terjednek ki,
ezért amikor a hosszú leállás után beüzemelik a víztisztítókat, az elöregedett csövekben felhalmozódott szennyeződés a fogyasztók felé ürül ki a vezetékekből - mondta Nagy Edit.
Az elöregedett vízhálózat országos problémát jelent
Egyes becslések szerint 200 éves lemaradásunk van - jelentette ki a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára, aki felidézte: szervezetük szerint
1500 milliárd forintra lenne szükség a vezetékek cseréjéhez,
de vannak ennél magasabb becslések is.
"Ha a javaslataink szerint 100 milliárdos évi tempóban elkezdhetnénk a csőcseréket, az már látványos eredménnyel járhatna, mert egyelőre esélyünk sincs e feladat ellátására. A szolgáltatóknak nincs pénze a cserékre, központi forráshoz pedig eddig nem jutottunk" - mondta Nagy Edit.
Jelenleg csak karbantartási - havária jellegű - csőcserék vannak, vagyis ott cserélnek, ahol már probléma jelentkezett. Ám lassanként az egész vezetékrendszert cserélni kellene, mert
"úgy néz ki, mint a toldott-foldott nadrág"
- hangsúlyozta aMagyar Víziközmű Szövetség főtitkára.