"Ha megkérjük az embereket, hogy rangsorolják a nemzeti ünnepeinket, vagy azt kérdezzük tőlük, hogy melyik ünnep érinti meg érzelmileg, tudatilag, akkor az emberek nagy százalékban választják március 15-ét" - mondta Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója. Hozzátette: az ünnep hihetetlen vonzerejét az adja, hogy benne van a tavasz, az ifjúság, valamint az újrakezés, a modern Magyarország megteremtésének nagyszerű történelmi teljesítménye.
"Ez tulajdonképpen a modern Magyarország alapító mítosza,
már kultusznak lehet nevezni" - mondta a történész.
Van ugyanakkor néhány sztereotípia is szerinte a köztudatban. Fel kell például hívni a figyelmet arra, hogy
a forradalom győzött – a szabadságharcot verték le.
"A birodalmon belüli önrendelkezésünk programja - a felelős kormány, a népképviseleti országgyűlés helyzetének rögzítése - nem sikerült, de a társadalmi átalakulás döntő kérdései, a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség, a közteherviselés megvalósultak" - emlékeztetett Csorba László. Hozzátette ezt hangsúlyozni kell és világossá kell tenni az iskolákban is, hiszen
a modernizációnak éppen azért döntő fordulópontja - szimbolikusan és ténylegesen is - 1848. március 15-e, mert a társadalmi vívmányai érvényesültek.
A Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója arról is beszélt, hogy a történelemtudományban az utóbbi évtizedekben nagyszerű anyagfeltáró és összegző munka zajlott, és ezt külső politikai szempontok már nem befolyásolták. Maga a tudományos folyamat már 170 éve folyamatosan zajik, de hiába voltak nagyon komoly eredményei már akár az 1950-es évektől kezdve,
az egész folyamatot megbuggyantotta a rátelepedett igazolási kényszer,
ami mindenképpen a forradalmi munkásmozgalom és a marxi-engelsi szocializmus felől akarta és tudta csak értelmezni ezt a folyamatot. Ez elmúlt, és az utóbbi 30 esztendőben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc irodalmában nagy gazdagodás ment végbe - mondta az InfoRádióban Csorba László.