A jegesedés jó a halaknak, mert télen nem táplálkoznak, a hidegben lelassul az anyagcseréjük, és ha egy vihar ilyenkor felkavarja a tavat, az komoly stresszt jelent a halak számára. A befagyott tó viszont nyugodt körülményeket biztosít - mondta az InfoRádiónak Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet professzor emeritusa. Ellentétben a halastavakkal, telelőtavakkal vagy a Duna és a Tisza holtágaival oxigénhiány sem fenyeget a jegesedés idején, a Balaton vizéből ilyenkor sem fogy el az oxigén.
A szakember elmondta: a víz a mérések szerint kristálytiszta, és a vízgyűjtő területen sem történt semmi olyan esemény, ami arra engedne következtetni, hogy nyáron rossz lehetne a vízminőség.
A tó vize nyáron is kitűnő, tavaly például az utóbbi 10 év legtisztább állapotát észlelték Keszthelynél.
Már tilos a nádaratás
A nádat a befagyott tavon, decembertől februárig lehet csak aratni, de az idei enyhe tél erre nem kínált lehetőséget, a tavaszi jegesedés idején pedig már tiltott a nádaratás – mondta az InfoRádiónak Tóth Sándor, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.
"A Velencei-tavon 1000 hektár nád nő, az állományt ötévente meg kellene újítani. Ehhez 200-300 hektárt kellene learatni, de csak 78 hektáron sikerült elvégezni ezt a munkát - olyan területeken, ahol nincs tófelület, csak nádas.
A Balatonnál még rosszabb a helyzet, és bár a tó mérete többszöröse a Velencei-tóénak, a Balatonon sem tudtunk 100 hektárnál több nádat learatni"
- mondta a szakember.
Tóth Sándor hozzátette a nádat 3-5 évente érdemes learatni, hogy ne induljon be a rothadás és elkerüljék a kórokozók megjelenését. Az enyhe telek azonban ritkán teszik lehetővé, hogy megfelelő mennyiségű nádat arassanak a Velencei tó és a Balaton vízfelülete fölött.