A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyvéddel szemben haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást - közölte a Fővárosi Törvényszék.
A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 2015. július és 2017. április között, 27 alkalommal különböző összegeket kért kölcsön, de a tartozását nem fizette vissza, és erre nem is volt reális lehetősége. Egy alkalommal pedig ügyvédként vett át tízmillió forintot megőrzésre, azonban erről letéti szerződést nem készített és a pénzzel határidőben nem tudott elszámolni.
A gyanú szerint a terhelt így 25 sértettől több mint 500 millió forintot szerzett meg, és csak néhány tízmillió forintot fizetett vissza.
Bizonyítottság esetén a gyanúsított cselekménye haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntettének, sikkasztás bűntettének, és 27 rendbeli csalás bűntettének a megállapítására lehet alkalmas.
Az ügyészség indítványozta a gyanúsított házi őrizetének elrendelését, és nyomkövetővel történő ellenőrzését a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyére hivatkozással.
A védő elsődlegesen lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, másodlagosan a nyomkövető eszköz használatának mellőzését és napi 1 óra „kimenőt” kért. Arra hivatkozott, hogy a terheltnek a betegségei és a tárgyalásai miatt néha el kell hagynia a lakását, és ilyenkor a nyomkövető eszköz sok kellemetlenséget okoz.
A bíróság megállapította, hogy a gyanúsított terhére róható bűncselekmények közül a legsúlyosabbak büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, a kiszabható halmazati büntetés maximális tartama 15 év lehet. A bíróság álláspontja szerint a kiszabható büntetés mértéke és a felvett pénzösszegek ismeretlen sorsa miatt az eljárás során a gyanúsított jelenlétének a biztosításához kényszerintézkedés alkalmazása szükséges.
A terheltnek többszázmilliós tartozása van, vele szemben a Budapest Környéki Törvényszéken van folyamatban büntetőeljárás,
amelynek a hatálya alatt követte el az újabb bűncselekményeket. Ezért megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
A bíróság megjegyezte, hogy a házi őrizet általában alkalmas a fenti indokok kiküszöbölésére és célok elérésére, a bírói gyakorlat is egyre nagyobb arányban alkalmazza ezt a kényszerintézkedést az előzetes letartóztatás helyett.
A bíróság nem szigoríthat
A bíróság álláspontja szerint azonban jelen esetben a terhelt korábbi ügyvédi irodájába, azaz a gyanúsítás szerint több részcselekmény elkövetési helyéül is szolgáló lakásba, elrendelt házi őrizet a bűnismétlés megelőzésére csak korlátozottan alkalmas, és a terhelt jogkövető magatartását az elkövetés körülményei is erősen kétségessé teszik. A házi őrizet célja nemcsak a jelenlétének a biztosítása az eljárás során, hanem az újabb, hasonló bűncselekmény megelőzése is. A Büntetőeljárásról szóló törvény 138. §-a szerinti házi őrizet kétségkívül csökkenti a bűnismétlés veszélyét, a jelenlétet pedig hatékonyan biztosítja, ezért a bíróság az ügyészi indítványnak helyt adott.
A bíróság megjegyezte, hogy az ügyészi indítványhoz „felülről” kötve van, azaz az indítványozottnál szigorúbb kényszerintézkedést nem rendelhet el, az enyhébb kényszerintézkedés pedig még ennyire sem lenne alkalmas a célok elérésére.
A kényszerintézkedés különös okainak jellege miatt szükséges a terhelt mozgási szabadságának szigorú és folyamatos nyomon követése, ezért a bíróság rendelkezett technikai nyomkövető eszköz telepítéséről is.
Ha az eljárás során a gyanúsított bármikor megszegi a házi őrizet szabályait vagy eljárási cselekményen idézés ellenére, ok nélkül nem jelenik meg, akkor őrizetbe vehető, vagy elrendelhető az előzetes letartóztatása.
A végzés jogerős.