Több olyan tragédia is történt az M1-es autópályán az utóbbi időben, amikor a járművek az útpályát elválasztó szalagkorlátot átszakítva okoztak tragikus balesetet. Legutóbb múlt héten egy Hegyeshalom felé tartó autó felkapott a szalagkorláton, majd azon csúszott és átvágódott a Budapest fel vezető oldalra, a sztráda másik oldalán nekiütközött egy trélernek, és egy ember meghalt.
Mennyire korszerűek a szalagkorlátok a legforgalmasabb hazai autópályán - erre kereste a választ a Kisalföld.
"Az M1-esen két éve történt átfogó vizsgálat. Ez alapján a szalagkorlát műszaki paraméterei megfelelőek" - közölte Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút kommunikációs vezetője. A múlt csütörtöki baleset viszonyítási alapot nyújt, milyen erősségű ütközést bír el a szalagkorlát a M1-esen: a 4-4,5 tonnát nyomó tréler körülbelül 110 km/órás sebességgel haladt, amikor elé csapódott az autó. Az ütközés nagyjából 20 km/órával csökkenthette a tréler sebességét. Így 90 km/órával vágódott a szalagkorlátba, amely megfogta az egy autót szállító trélert.
A Magyar Közút középtávú tervei szerint 100 kilométernyi gyorsforgalmi szakaszon fejlesztené a szalagkorlátot. Az M1-es Budapest és Győr közötti szakaszának 2x3 sávosra való bővítéséről szóló beruházást tavalyi kormányhatározat szerint 2022-ig elő kell készíteni. Ezt követően valósulhat meg az M1-es korlátrendszerének korszerűsítése. A kérdés már csak az, hogy a szalagkorlátok milyen irányban fejlődnek a jövőben itthon.
Dévai Gyula, aki jól ismeri a külföldi közlekedésbiztonsági megoldásokat, és részt vett az új ausztrál szalagkorlát-szabványok kidolgozásában, a szalagkorlát helyett a hidraulikusan, oszlopok közé feszített drótköteleket javasolja, mert ezek "rugószerűen működnek, egy darabig engedik a kocsit csúszni, majd visszaterelik", így több tonnás járműveket is meg lehet fogni. Az egyedüli hátulütő, hogy a baleset után azonnal újra kell feszíteni a drótköteleket, de az Egyesült Államokban és Ausztráliában ezt az európainál hosszabb távok ellenére is megoldják.