Paradox a német belpolitikai helyzet a szövetségi választások óta – jelentette ki Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában. Kifejtette: a 2017. szeptemberi választások eredménye nem adott mandátumot egy újabb nagykoalíció megkötésére, mert a pártok 14 százalékot veszítettek.
Mégis a vesztes pártok hoznak létre egy újabb nagykoalíciót,
annak következtében, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) megjelenésével annyira átalakultak a többségalkotási feltételek, hogy más stabil kormány létrehozására nincsen mód.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára kiemelte: Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök szerepe fontos volt. Megtehette volna, hogy új választást ír ki, de ezt nem akarta, és az összes opciót megpróbálták a pártokkal – vélekedett.
A szakértő szerint a CDU/CSU-val, a liberálisokkal és a zöldekkel eredetileg tervezett Jamaica-koalíció sem tűnt stabilnak. Elég mesterséges megoldás lett volna, hiszen általában azok alkotnak koalíciót, akik programszerűen, világnézetileg közel állnak egymáshoz – emelte ki.
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy
Angela Merkel kancellár mozgástere nagyban csökkent,
hiába maradhat a jelenlegi állás szerint a kormány élén. Ennek oka, hogy hárompárti koalícióval lehet csak többséget létrehozni, és az AfD kulcspozíciókat nyer a különböző Bundestag-bizottságokban.
"Bizonyos értelemben már egy Merkel utáni időszakban vagyunk.
Még kancellár lehet, de egyre több olyan tényező van, amikor már más eszközök, feltételek vannak" - hangsúlyozta.
Kiss J. László megjegyezte, hogy a kisebbségi kormányzás nem volt valós opció, hiszen a szinte kivitelezhetetlenül sok parlamenti munkát róna a kancellárra, és nem maradna elegendő ideje a nemzetközi tárgyalásokra.
Központi szerep
A szakértő szerint az elmúlt hónapok német politikai eseményei hatására Merkel pozíciója gyengült az Európai Unióban, miközben Emmanuel Macron francia elnöké erősödött.
A szokatlan politikai nehézségeket úgy is fel lehet fogni, hogy Németország normalizálódott, utolérte mindaz a probléma, ami a többi nyugati országban is megvan – folytatta Kiss J. László. Példaként említette a jobboldali populista mozgalmak megjelenését. Úgy vélte, Németország egyedül gazdasági értelemben teljesítőképes, de látszanak a határok, az egyik fő probléma és a növekedés gátja a szakmunkás humántőke hiánya. Ezért
benne is van a leendő nagykoalíciós programban a bevándorláspolitika kialakításának terve
– tette hozzá.
Az egyetemi tanár kiemelte: Németországnak központi szerepe van az európai uniós politikában, a pénzügyi gondokkal küszködő déli államok rá vannak utalva Berlin támogatására.
És van egy kelet-nyugati vita is, ami a menekültkérdésről és az EU továbbfejlődési irányáról szól. Nagyon fontos, hogy a közösség ne szakadjon ketté, az EU összetartása egy komoly stratégiai feladat, amiben Németországnak központi szerepe van – hangsúlyozta Kiss J. László.